hirdetés
Blogolj!

EZ MOST TÉNYLEG FONTOS!


Amit sokan sejtettünk, most itt olvasható. Igen, a "klímakatasztrófa" a legjobb üzletek egyike, a "zöldpolitika" pedig a globalizáció egyik fedőszerve.



S mint mindig ilyenkor, aki kétségbe meri vonni az új világtrendet, az ki van kiáltva bolondnak vagy gazembernek.
Mert a világboldogítók és világmegváltók nem tűrnek ellentmondást. Így olvassák el figyelmesen az alábbi nagyjából öt oldalt.
(Elnézést kérek mindenkitől, de én is így kaptam, az elején ékezetek nélkül, és egyszerűen lusta voltam nekifogni kijavítani.)

Klímakamu

KLÍMAVÁLTOZÁS: DISKURZUSOK A KATASZTRÓFÁTÓL A KÉTELKEDÉSIG

Jankó ferenc –Móricz Norbert – Pappné Vancsó Judit

publicatio.nyme.hu

A századfordulótól a 20-as evekig meg a globalis lehűles reme jelent meg nehany ujsagcikkben, a 30-as evek nagy szarazsagai kapcsan mar a felmelegedő Fold vizioja. A masodik vilaghaboru utan ismet a jegkorszaktol valo felelem kerekedett felul, bizonyos osszefuggesben a nuklearis fenyegetessel. A 70-es evekben megint a globalis felmelegedes kerult előterbe.  

A globalis kornyezeti problema veszelyforrassa, biztonsagi es moralis uggye valt, a klimavaltozas fontos tema lett a politikában. A remhirkeltő ( alarmist)  rettenetesnek lattatja a jovőt: az eghajlat megvaltozasat katasztrofalisnak, gyorsan bekovetkezőnek, visszafordithatatlannak.

A media, s kulonosen a bulvarmedia a termeszeti katasztrofakkal es szelsősegekkel talalja a klimavaltozas temajat, de az eghajlatvaltozas szinte nem is „adhato el” maskeppen.

Maig tartja magat egy mitosz, az eghajlat emberi leptekben valo allandosaganak teoriaja. Pedig az eghajlat valtozasat – nemcsak foldtorteneti leptekben nezve – axiomanak kellene tekintenunk.

A mindenkori klima kellően kiegyensulyozott volt ahhoz, hogy az elet kialakuljon es folyamatosan fejlődjon a Foldon, de kellően valtozekony is, hogy befolyassal legyen ra. A bioszferaban vegbement szamtalan valtozasban – fajok tomeges kihalasa es uj fajok megjelenese – a mindenkori klimavaltozasoknak nagy szerepe lehetett.

Teny, hogy a jelenlegi eghajlat – foldtorteneti leptekben – az atlagostol elterő, joval hidegebb időszak, hiszen a jegtakaroval boritott sarkvidek ritka, a Fold elete soran csak rovid epizodkent felvillano eghajlati allapot.

Az utobbi 2,5 millio evben zajlott le egy nagyjabol 2 millio evig tarto jegkorszak, amelynek utolso szakasza 10–12 ezer evvel ezelőtt, a foldműveles kezdetekor zarult le. Az azota eltelt időszak eghajlata csak ekkortol valt melegebbe es eleg kiegyensulyozotta – de nem valtozatlanna – ahhoz, hogy az emberiseg maig tarto fejlődese vegbemehessen.

A remhirkeltő es a borulato kommunikacio azonban egyarant azt sugallja, hogy az emberiseg szamara csak egyetlen optimalis eghajlati rendszer – egyetlen megfelelő foldi atlaghőmerseklet – letezik. Ami ettől nehany fokkal felfele vagy lefele elter, az mar veszelyezteti a foldi tarsadalmakat. Ezert olvasni, hallani sokfele a foldi klimat megvaltoztato emberről vagy a klimavaltozas megakadalyozasanak fontossagarol.

Az időjaras es a klima fogalma gyakran osszekeveredik! Ennek eredmenyei azok a narrativak, amelyek keptelenek beilleszteni az időjarasi szelsősegeket a sajat eghajlatkepbe, s ezek utan egyertelmű a kovetkeztetes: valtozik az eghajlatunk .

AL GORE a Kellemetlen igazsag c. filmjeben, illetve konyveben reszben erre alapozza alarmista mondanivalojat, de tovabb is megy: a szemelyes elettorteneteket a klimavaltozas narrativaiba emeli be.

A legfőbb vitakerdes az, hogy mi okozza az eghajlatvaltozast, masodsorban pedig, hogy globalis felmelegedes vagy lehűles figyelhető-e meg?

A klimakutatasban a modellezes a legfontosabb es a leghitelesebb vizsgalati irannya valt,  azonban tobbek figyelmeztetnek a klimamodellek problemaira.

A szkeptikusok szerint a vezető poziciokban ulő klimatudosok nem engedik megjelenni az antropogen klimavaltozas elmeletet fokozottan kikezdő tanulmanyokat. Minderre a szokvanyos mainstream valasz az, hogy a szkeptikus, tudomanytalan, „nonscience”-t művelő „altudosok” . Ez a vita 2009 vegen az University of East Anglia, Climatic Research Unit (CRU) feltort szervereről szarmazo e-mail-ek nyoman langolt fel. A klimavaltozas vezető tudosai altal irt levelek olvasata szerint az erintettek igyekeztek kontroll alatt tartani es befolyasolni a tudomanyos publikaciokat es eredmenyeket. A szkeptikusok az ugyet egyszerűen csak Climategate neven emlegetik.  

A kornyezetvedelmi, illetve klimavaltozas-mozgalmak, valamint az ellen-mozgalmak narrativai gyakran szelsősegesek. Az előbbieknel a klimavaltozassal kapcsolatos attitűd vallashoz hasonlit, ahol ezt az erzest a klimakatasztrofa vizioja taplalja. Ez a beallitottsag a „klima-bűnozők” gyokeres elutasitasahoz, illetve tamadasahoz vezet.

A masik oldalon a szkeptikusok kommunikaciojaban az alarmistak mint a klimapolitika tamogatoi jelennek meg.

A klimavaltozas sokaig egy volt a globalis kornyezeti problemak soraban, a 90-es evekben a legszennyezes, a vizszennyezes, az esőerdők pusztulasa, az „ozonlyuk”, a fajkihalas, es a talajszennyezes sulyosabb problemanak tűnt . Ekkorra a biodiverzitas csokkenese, és a termeszeti erőforras-hasznalat is temava valt.

Az eghajlatvaltozas azonban jelentőseget tekintve mara a tobbi kornyezeti es humanokologiai problema ele kerult, sőt, a legtobbnek alfajava, illetve omegajava, azaz okka es okozatta valt.

Ezzel parhuzamosan a szen-dioxid az első szamu felelősse, a kibocsatas csokkentese pedig az első szamu gazdasagi-politikai feladatta valt.  A kornyezeti diskurzus tehat leegyszerűsodott, torzult: a klimavaltozas latszolag minden mas kornyezeti ugyet lesopor az asztalrol, s beszűkult a klimavaltozas kommunikacioja is: a szen-dioxid a fő bűnos, a szendioxidkibocsatas-csokkentes az egyetlen udvozitő eszkoz a Fold megmentesehez.

Az „egyeb” kornyezeti problemak azonban tovabbra is leteznek.

A szen-dioxid kibocsatas visszafogasaba olt dollarmilliardok sokkal jobban hasznosulnanak, ha celzottan a problemak – viz-, illetve elelmiszerhiany, arvizi vedekezes, az egeszsegugyi helyzet javitasa stb. – megoldasara forditanank, s igy az emberiseg, a fejlődő orszagok osszessegeben jobban jarnanak.

A klimavaltozas kommunikaciojaban az erzelmekrehato, katasztrofa-nyelvezetnek meglesz az eredmenye. Ezért vissza kell terni a megfontolt kornyezetvedelmi kommunikacióhoz és komplex vizsgálatokhoz.

A klimaallandosag mitoszaval szakitva meg kell ertenunk, hogy az eghajlati rendszer az emberi hatasoktol fuggetlenul is valtozik,

Egyéb:

Czelnai Rudolf  Széchenyi-díjas meteorológus, kutatóprofesszor, az MTA tagja, az OMSZ volt elnöke, a Meteorológiai Világszervezet program-főigazgatója, főtitkárhelyettese.
természetvilaga.hu

„Az igazi bajt a klímapolitikai erőtér okozta, vagyis az, ami a mai klímapolitikát bizonyos burkolt célok mentén  kényszerpályára terelte és mozgatja. Ezt a helyzetet nem a klímaváltozás kérdésének tudományos kutatói (döntően meteorológusok, levegőkémikusok, oceanográfusok, paleoklimatológusok) hozták létre, hanem egy-két jó szimatú üzletember, akik felismerték, hogy a klímaügy kitűnő politikai kártya, és óriási üzlet van benne. Ez vezetett oda, hogy a Környezet és Fejlődés Világkonferencián 1992-ben Rio de Janeiróban a világtörténelem új irányt vett, de nem azért, amire mindenki gondolna! – Nem a környezeten volt ott a hangsúly, csak arról beszéltek. A fontos az volt, hogy akkor indult meg a világ gazdasági térképének átrajzolása. A riói csúcs előkészületeinek idején az UNCED kanadai főtitkára brutális kijelentést tett egy sajtókonferencián: „Véget ért a hidegháború és most kezdődik a környezeti háború”. És ezt a háborút az érdekeltek meg is indították. …

Már az 1970-es években hallottam előadásokat arról, hogy a fosszilis tüzelőanyagokra alapozott energiarendszerek, melyek a világot működésben tartják, belátható időn belül kifulladhatnak, és átállításuk fenntartható alapokra évtizedeket igénylő gigantikus feladat. Megnyitotta a baromfiudvar kapuját a rókák előtt…Így a politika mögé bújva beindult az évezred talán legnagyobb üzlete: a klímabiznisz.” 

Néhány gondolta klímaszkeptikusoktól:

Mészáros Milán asztrofizikus a Reális Zöldek Klubjának alapító tagja:

„A Reális Zöldek szerint a katasztrófát nem a klímaváltozás fogja okozni, hanem az, hogy a politika e téren kezdi teljesen bekebelezni a tudományt.”

„A klímaváltozás –a kozmikus  lehűlésen kívül–  pusztán  fázisátalakulásokat  vagy fázisátalakulás-ciklusokat jelent, nem pedig globális  felmelegedést. Ez természetesen minden földtörténeti korszakra érvényes.”

„Le kell számolni azzal a tudománytalan vagy inkább sarlatán nézettel, hogy “a megújuló energia ingyen van.”

  1. Héjjas István mérnök - Reális Zöldek Klubja

“A klíma és a környezet állandóan változik. pl. 100 ezer évvel ezelőtt a Pilisi hegyekben vulkánok működtek, 10 millió évvel ezelőtt a Kárpát-medencében víz volt, Izlandon pedig trópusi őserdő volt. Volt idő, mikor a Szahara fölött 100 méter vastag jégtakaró helyezkedett el.”

„Ha a Paksi Atomerőművet szélkerekekkel akarnánk kiváltani, akkor hazánkban kb. 10 ezer darab ilyen, száz méter magas, szerkezet kellene felépíteni.”

„Az igazi nagy pazarló nem a lakosság, hanem az ipar, az eldobható tömegtermelés.”

A megújuló energiák, nem csak sokkal drágábbak, mint a hagyományos energiák, de teljes életciklusukra vetítve, az egységnyi megtermelt energiára arányosított ökológiai lábnyomuk is alig jobb, mint a hagyományos eljárásoknak.”

„Az éghajlat változás elleni szélmalomharc során nagy ütemben pazaroljuk a rendelkezésre álló természeti erőforrásokat, és tesszük ezt olykor éppen a természet megóvásának jelszavával.”

Sir David Attenborough szerint egyedül azzal menthetjük meg a bolygónkat az éhezéstől és a kihalástól, ha korlátozzuk az emberi populáció szaporulatát. „Mi vagyunk a Föld pestise” – mondta a Radio Times című műsorban.

„Nemcsak a klímaváltozásról van szó, hanem arról a területről is, ami szükséges ahhoz, hogy jóllakassuk „az emberek hatalmas hordáját. Vagy mi magunk korlátozzuk a populáció növekedését, vagy a természet fogja elintézni.”

Attenborough támogatja a populáció növekedésének korlátozását célul kitűző Optimum Population Trust szervezetet. „Újabb és újabb programok indulnak, hogy felszámolják az éhezést Etiópiában, pedig egyszerűen csak túl sokan élnek ott. Az emberek nem tudják ellátni magukat, ami nem embertelen kijelentés, egyszerűen ez az igazság.”

Klímakamu / szerintem

„Németországban az emberek 31 százaléka a bevándorlást tartja a legfontosabb kérdésnek, de 32 százalék már a klímaváltozást.”

Ez előrevetíti, hogy a következő évtizedekben a ( klímázó) zöldek és így továbbra is a globalisták fogják uralni a politikai hadszínteret.

Amióta a ’80-as években Al Gore belépett a klímakatasztrófával a politika színpadára, biztos volt, hogy mindez nem környezetvédelem, hanem üzlet. Teremtett probléma, amely dollármilliókat hoz. (Gore nagyvállalatok tanácsadójaként dolgozik, járja a világot előadásokat tart a globális felmelegedésről, amelyről film is és könyv is készült. Kiképzett több ezer aktivistát, akik a klímaváltozás veszélyét hangoztatják a világban. Több millió dolláros reklámkampányokat finanszíroz a globális felmelegedésről.)

Meg kell nevezni és érthetően elkülöníteni a politikai témarablókat a valós környezetvédelmi céloktól, és ki kell törölni a közbeszédből a klímakatasztrófát.

Az időjárás mindig is érdekelte az embereket, de az időjárási változások, változékonyság még nem klímaváltozás. Hajlamosak vagyunk a saját parányi életszakaszukra leegyszerűsíti ezt a jelenséget. Az éghajlat állandóan változik az emberiségtől teljesen függetlenül is. Bármily kiábrándító, de túl kicsik vagyunk ahhoz, hogy befolyásoljuk a bolygó saját terminusait, saját ciklusait.. A fajok eltűnése vagy áttelepülése természetes velejárója a bolygó saját éghajlatváltozásainak. Az eltűnő fajok helyett jönnek újak, persze ettől még a biológiai sokszínűség szép eszme és támogatandó. Ugyanakkor az ember bármit épít, vagy bármit rombol a természet erősebb és előbb-utóbb visszaveszi, és visszaépíti. Érdekes példa erre a Csernobili katasztrófa, amelynek a környezetében valóságos ősvegetáció (még ha sugárzó is, de életképes) jött létre, amióta az ember kivonult onnan. Persze mindez nem azt jelenti, hogy ész nélkül fogyasszunk, felhalmozzunk, pazaroljunk, szennyezzük a környezetünket, szemeteljünk, felégessük az őserdőt, irtsuk az élővilágot.

Természeti katasztrófák, időjárási szélsőségek mindig is voltak, legfeljebb az emberiség bizonyos részei nem értesültek róla. Ma a gyors információáramlásnak köszönhetően a médiában szinte azonnal megjelennek az ijesztő képsorok, és azt a képzetet keltik, hogy mindez a jelenkor ipari termelésének és az emberi beavatkozásnak a következménye. A közösségi oldalakon is gyakoriak a természeti katasztrófákról és az állatvilág szenvedéseiről megjelenő fotók-videók, amelyek borzolják a jóérzésű emberek idegeit és bűntudatot keltenek. Száz éve nem volt még ilyen ipari- vagy közlekedési szennyezés, mégis azokra az időjárási rekordokra hivatkozunk, ha egy-egy extra érték kissé meghaladja azt. Amikor bemondók, szövegírók minden szakmaiságot nélkülözve, tényként beszélnek a médiában a klímaváltozásról, akkor a kommunikáció már megágyazott a politikának.

Idetartozik még a megújuló energia kérdése. Ez is egyfajta üzlet, új gazdasági szféra, új beruházási lehetőség. A megújuló energia feltételeinek előállítása eszméletlenül költséges, és ha nem támogatnák közösségi forrásból, ráfizetéses lenne, belátható időn belül nem térülne meg. Ebben a trendben igazán új találmány nincs, mint pl. annak idején az atomenergia, legfeljebb újítások, ráadásul a zöldenergia hatásfoka gyenge, jelentősen elmarad a hagyományostól.

A klímapolitika, amely jó szándékú fiatalokat mozgósít világszerte, mélységesen erkölcstelen, mert mögöttes politikai érdekből kisajátította a környezetvédelem eszméjét. A liberális zöldpolitika ráadásul nem ellensége, hanem sokkal inkább kenyérevője a globalista cégeknek, a profit érdekében támogatója a környezetszennyezésnek, háborúknak, embercsempészeknek, népvándorlásnak. A jóhiszemű tömegek szavazatait pedig egy felmagasztalt cél mögé bújva sikeresen begyűjtik.

https://badog.blogstar.hu/./pages/badog/contents/blog/73614/pics/lead_800x600.jpg
 

Ezeket a cikkeket olvastad már?