hirdetés
Blogolj!

NA, EZT NÉZZÉTEK MEG!


Akkor alább, minden felvezetés nélkül, valami blogról egy „mű”, amit az Index –nyilván minden hátsó szándék nélkül, hiszen ők olyanok- „szemlézett":

„Nemzeti dalainkról

2018.08.21. 12:51 Lobra

Ezúttal nem az ismert Petőfi-vers kerül terítékre, hanem valódi dalok, vagyis megzenésített versek. Nem is akármilyenek. A két költő Kölcsey Ferenc és Vörösmarty Mihály, a két zeneszerző Erkel Ferenc és Egressy Béni. Ennyiből már kitalálható, hogy a Himnusz és a Szózat az a két zenemű, amelyről megkísérlem elfogulatlanul, a hozzájuk társított emocionális ballasztot lehámozva leírni a véleményemet. Megegyeznek abban, hogy a költők terjedelmes verséből mindkettő csak az első nyolc sort használja fel; Kölcseinél ez egy, Vörösmartynál két versszakot jelent.

A keletkezés időrendjét követve, kezdjük a Himnusszal. Abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy a multimédia tartalom nemcsak az énekhangot és a zenekíséretet, de a versszöveget is tartalmazza.

A nyolc soros versszakban az egyes sorok szótagszáma szabályosan váltakozó: 7-6-7-6-.... A sorok lejtése inkább ereszkedő: hat sorban az első szótag feltétlenül hangsúlyos, csak a negyedikben és a nyolcadikban hangsúlytalan. A rímelés keresztrímes, meglehetősen bőven élt a költő az azonos toldalékok használata révén történő összecsengetéssel. Kevésbé nyakatekerten ezt ma úgy mondanánk, hogy dominálnak a ragrímek; akkoriban ez még nem volt ritka és nem vélték úgy, hogy negatív hatással volna a minőségre.

Vizsgáljuk meg a kísérő zenét, egyelőre a szövegtől függetlenül, de azért szövegsoronként:

az első sor zeneileg tökéletesen szimmetrikus, grafikailag egy gótikus toronyt írna le; az egyes hangok között a távolság félhangokban mérve, a kezdő nagyterc hangról indulva: +1+2+5-5-2-1;

a második sor ereszkedve indul, majd a két záró hang kissé "visszakanyarodik", a félhang-távolságok a kezdő szext hangról indulva: -2-2-1-2+2+1;

a harmadik sor majdnem tökéletesen megismétli az elsőt; a különbség annyi, hogy a gótikus torony "karcsúbb": két félhanggal lejjebbről indul, a "csúcs" viszont két félhanggal feljebb van: +2+1+9-9-1-2;

a negyedik sor a másodikat ismétli meg, szintén két félhanggal lejjebbről, a kvintről indulva: -2-1-2-2+2+2;

innentől elmarad az első négy sor páronkénti ismétlése, és egy lépegető-ereszkedő séma lép a helyébe: az ötödik sor a tonika oktávjáról indulva lényegében ereszkedő jellegű: -1-2-1+1+2-7;

a hatodik sor az előzőhöz képest négy félhanggal feljebbről indulva lényegében ugyanazt a sémát ismétli: -2-2-1+1+2-7;

a hetedik sor még egy félhanggal feljebbről indul, de már kifejezetten ereszkedő: -1-2-2-1-2-2;

a nyolcadik sor "befejezi" az előző sor ereszkedését, egy apró visszakanyarodással egészen le a tonikáig: -2-1-0-2-0+2-4.

Hozzá kell még tennem, bármiféle sanda vád szándéka nélkül, hogy a Himnuszunk második sora szinte hangról hangra megegyezik a "Gotterhalte" néven ismert, Joseph Haydn által jóval korábban szerzett osztrák császári himnusz második sorával, és a két zenemű ötödik sorai is eléggé hasonlatosak egymáshoz.

Most pedig térjünk át a szöveg és a zene illeszkedésének kérdésére. Amint említettük, a versszöveg páratlan sorai 7, páros sorai 6 szótagosak. Nos, Erkel zenéjének mind a nyolc sora 7-7 hangjegyet tartalmaz, ezért énekléskor minden páros sorban kénytelen a kórus egy-egy úgynevezett hajlítást végrehajtani: a sornak egy adott szótagjában meg kell dupláznia a magánhangzót. Azt kell mondanom, hogy ezt nem igazán tartom professzionális megoldásnak, persze az ízlések ebben is lehetnek eltérőek.

Itt az idő, hogy rátérjünk a Szózatra. Az előző elemzést alapnak tekintve, bárki hasonló módon végigmehet a kétségtelenül fülbemászó, érzelmes zenedarab sorain, levonva a maga következtetéseit.

Természetesen nem hallgatom el a véleményemet én sem. Vörösmarty verse inkább jambikus, emelkedő ívű, a sorkezdő szótagok között több a hangsúlytalan (vagy rövid), mint a hangsúlyos (vagy hosszú). A páratlan sorok 8, a páros sorok 6 szótagúak, a séma félrímes.

Nem néztem utána, hogy a profi zenei szakma hogyan ítéli meg Egressy Béninek, a megzenésítőnek a teljesítményét. Maga a zenedarab, amint talán már említettem, megnyerő, még ha kissé túldíszítettnek is hangzik; ami viszont a szöveggel való illeszkedését illeti, nem tudom másként megítélni, mint elrettentő példaként. Számos alkalommal kénytelen a kórus hosszan kitartott hangot énekelni egy nyilvánvalóan rövid, hangsúlytalan szótagra, nem is szólva a hajlítások nagyon nagy számáról, sőt: az énekelt verzió kénytelen bizonyos helyeken belenyúlni a megírt versszövegbe ("... meghalnod kell"). Ha azt mondom, hogy ez a megzenésítés nem tartozik a szakma csúcsteljesítményei közé, akkor nagyon visszafogott vagyok...”

És akkor most, hogy elolvasták a „művet”, megkímélem magam attól, hogy bármit hozzá fűzzek. Inkább idemásolom az olvasói kommenteket:

"Veridicus76 2018.08.22. 10:03:53

"Nem néztem utána, hogy a profi zenei szakma hogyan ítéli meg Egressy Béninek, a megzenésítőnek a teljesítményét."

Akkor nézz utána, majd rögvest ezután indulj el határozott léptekkel a picsába, te szánalmas kis pöcs.

Veridicus76 2018.08.22. 10:06:00

Senki nem énekli úgy, hogy "meghalnod kell." Szóval irány vissza a jótékony ismeretlenségbe, ahol recskázhatsz a magyargyűlöletedre, te libsi fasz.

fraki 2018.08.22. 10:14:38

Nem gondolom, hogy libsi fasz vagy, de ettol meg eleg nagy hulyeseg a szovegre illeszkedest minosegbeli mercenek megtenni. A "meghalnod" tárgyi tevedes.

Tom66 2018.08.22. 10:15:55

Szeretném hinni, hogy minden hátsó szándék nélkül született és jelent meg az Index hasábjain ez a vélemény.

Már az is elgondolkodtató, hogy hivatalosan a Himnusz a Magyar Köztársaság alkotmányába csak 1989-ben került be. Voltak kísérletek, felkérések új himnusz megalkotására(Kodály Zoltán - „Minek új? Jó nekünk a régi himnusz.”),de szerencsére ezek mind meghiúsultak. Olybá tűnik, hogy a balliberálisoknak semmi sem szent, ami nemzeti, így hát ezt is kikezdik.

dreamhotep 2018.08.22. 10:17:11

azok nem ragrímek csak szólok

Savior 2018.08.22. 10:23:39

@Veridicus76: Mindig olyan "jó" olvasni a hozzád hasonló kultúrlények sorait. Nyilván mindenki magyargyűlölő, aki kritikát merészel megfogalmazni valami NAGYMAGYAR dologgal kapcsolatban. Pl. Széchenyi is az volt (mégis, milyen kis libsi pöcs dolog az a hídpénz, nem?), Petőfi dettó...

Az meg a másik kérdés, hogy ha süket vagy, akkor miért beszélsz zenéről? Vagy csak annyira lusta, hogy nem vagy képes elindítani a beágyazott videót a Szózatról, és meghallgatni, hogy mégis ott hogy éneklik? Vagy ők mind senkik?

ze11 2018.08.22. 10:24:07

Érdemes meghallgatni a Szózat Illés Lajos féle megzenésítését... Sokkal magyarabb és szebb szerintem.

A Himnusz meg szöveggel-zenével a "sírvazokogós desz@rnekünk" képet festi, ami ugyan "magyarosch", de nagyon gáz.

Madnezz · http://sorfigyelo.blog.hu 2018.08.22. 10:28:19

Azért azt figyelembe kellene venni, hogy ezek a szerzemények másfél évszázaddal ezelőttiek, azóta rengeteget fejlődött popszakma. Persze lehettek volna futballstadionban énekelhető lendületes áriák is. :D"

Hát ennyi. Azért egy megjegyzést mégis… én semmiképpen nem vetném el a „libsi fasz” meghatározást. Főleg az index kapcsán…

(Borító: korkep.sk)

Címkék: Himnusz, Index, Szózat
https://badog.blogstar.hu/./pages/badog/contents/blog/57294/pics/lead_800x600.jpg
Himnusz,Index,Szózat
 

Ezeket a cikkeket olvastad már?