SOROS TERVE


Itt van akkor ez a terv, amiről véleményt nyilváníthatunk, és amely terv az ellenzék szerint nem is létezik.

Persze, az ellenzék szerint migránsválság sem létezett, azt csak az „Orbán találta ki”; aztán semmiféle kvóta sem létezett, mert azt csak „az Orbán találta ki”; aztán semmiféle kötelező kvóta nem létezett, azt csak „az Orbán találta ki”, hiszen „a szolidaritásnak szívből kell jönnie”; aztán megérkezett a kötelező kvóta is, de „azzal nincs semmi baj, hiszen csak 1200 embert kell kötelezően befogadnunk”; aztán természetesen a kötelező kvóta szerinti elosztás egyszeri és megismételhetetlen aktus volt, szó sincs felső határ nélküli, automatikus és állandó elosztási rendszerről.

Itt tartunk most.

Ebből tudhatjuk, hogy perceken belül nyakunkon lesz a felső határ nélküli, automatikus és állandó elosztási rendszer.

És magától értetődő, hogy Soros terv sincs.

Erről a nem is létező Soros tervről a Soros pénzelte 444.hu így számolt be tavaly nyáron:

„Soros György hétpontos tervet dolgozott ki a migrációs válság megoldására

2016. július 20., szerda 19:31

Soros György a menekültválság kezdete óta folyamatosan bírálja az EU menekültpolitikáját – ha egyáltalán annak lehet nevezni az elmúlt hónapok ad hoc döntéseinek a sorozatát –, illetve dolgoz ki megoldási javaslatokat. A legutóbbit éppen egy napja publikálta a Foreign Policyben.

Soros két alapfeltételezésből indul ki:

a mostani válság csak egy évekig, évtizedekig tartó folyamat kezdete;

a mostani válság megoldatlansága a szélsőséges eszmék előretörésének kedvez, melyek végső soron véget is vethetnek a nagy európai projektnek.

Épp ezért az EU jelenlegi, pillanatnyi problémákra adott rögtönzött válaszokból álló menekültpolitikája helyett egy hétpontos tervet állított össze:

1. Az EU-nak és a világ többi részének nagy számú menekültet kell befogadnia

A menekülteket a befogadó országoknak közvetlenül a frontvonalban levő országokban kialakított központokból kéne befogadniuk. Ott bírálnák el a kérelmeket, aki pedig nem ezeken a központokon át érkezik Európába, az elveszítené a jogát a menekültsátusra. Soros szerint Európának évi háromszázezer menekültet – tehát nem bevándorlót, hanem üldözöttet – kellene befogadnia, mert ez már elég nagy szám ahhoz, hogy a menekülők esélyt lássanak kérelmük pozitív elbírálására, és ne próbáljanak illegálisan eljutni Európába.

2. Európának erős határőrizetre van szüksége

Hogy az 1. pont működhessen, annak feltétele az európai határok védelme. „Kevés dolog rémiszti meg jobban a közvéleményt a kaotikus jeleneteknél” – írja Soros, aki szerint a menekültválság tavalyi képei nagyban befolyásolták a kérdés európai percepcióját. A káosz felszámolásának részeként forrásokat kell biztosítani a görögországi és olaszországi szükségtáborok feljavítására is, emellett kompetens, összeurópai határőrizeti szervet is létre kell hozni.

3. Megfelelő pénzügyi keretrendszert kell teremteni a válság kezelésére

Soros szerint rendkívül rövidlátó döntés volt, hogy 2014-ben a tagállamok teljes GDP-jének 1,23 százalékában határozták meg az EU költségvetésének felső limitét. Így a menekültválság kezelését csak ad hoc pénzügyi támogatásokkal tudják megoldani. Soros szerint a migrációs válság kezelése évi 30 milliárd euróba kerülhet, de ez megtérülő befektetés: „A Bertelsmann alapítvány becslése szerint a schengeni rendszer feladása évi 47-140 milliárd eurónyi GDP-kiesést okozhat”. A pénzt európai adókól gyűjtené be.

4. Egységes rendben kell elbírálni a menekültkérelmeket

Soros szerint a mostani rendszer, a Dublin III felett eljárt az idő. A dublini rendszer szerint a menekültkérelmeket abban az EU-tagállamban kell elbírálnia a helyi hatóságoknak, ahol egy menedékkérő először az EU területére lépett. És minden felelősség is azé az országé. Ehelyett Soros szerint egységes rendszer kell, ahol nem nemzeti, hanem EU-s szervezetek döntenek a menekültkérelmekről, így azok elbírálása nem a nemzetállamokon múlna, cserébe a felelősség sem csupán rájuk hárulna a menekültekért.

5. Egyetértésen alapuló összeurópai rendszert kell kidolgozni a menekültek elhelyezésére

Enélkül az előző pont nem is működhetne. Soros szerint a jelenlegi kötelező kvótarendszer kontraproduktív: jelentős ellenállást vált ki több tagországban is, amelyeket rákényszerítenek olyan menekültek befogadására, akiknek amúgy eszükben se volna azokba az országokba menni. Ehelyett önkéntes alapon kell működtetni a rendszert, hogy a menekültek is oda kerülhessenek, ahova mennének is, és szívesen is lássák őket.

6. Az EU-nak és a nemzetközi közösségnek sokkal bőkezűbben kéne támogatnia a konfliktusövezetekkel szomszédos befogadó államokat

Soros szerint ezekben az országokban a töredékét is elég lenne elkölteni annak, amit most az EU a saját határain tervez elkölteni menekültközpontokra. Soros ugyanakkor bírálja azt az európai ötletet, ami a gazdasági segélyek utalását a menekültek és vándorlók feltartásához kötné: ez egyrészt szembemegy a segélyezés alapgondolatával, másrészt értelmetlen is, mert pont ezekből a segélyekből lehetne javítani azon a helyzeten, ami a vándorlás alapvető kiváltó oka.

7. Végül a gazdasági bevándorlókkal is kezdeni kell valamit

Soros eddigi javaslatai javarészt a menekültekkel – üldözöttekkel – foglalkoztak, de szerinte a gazdasági bevándorlás sem szükségszerűen rossz. Mert ugyan most a nagyszámú menekült miatt telítődött a felvevőpiac, de ha a menekültválság kezelését sikerül mederbe terelni, akkor újra be lehet fogadni gazdasági bevándorlókat, akikre igen is szükség van a demográfiai okokból kimerülő európai munkaerőpiacon.”

Tehát, a Soros terv kiindulópontja szerint a mostani  migráció csak egy évtizedekig tartó folyamat kezdete, az EU-nak be kell fogadnia a migránsokat, ehhez biztosítani kell az anyagi feltételeket, legalizálni és biztosítani a bevándorlási útvonalakat, és a gazdasági migránsok is remek lehetőséget jelentenek.

Ezt írta a 444.hu 2016. július 20-án, szerdán, 19:31 perckor.

 

Lássuk, mit írt a Figyelő szeptember 25-én:

 

„HA NINCS SOROS-TERV, AKKOR MIT AKAR TÖRÖLNI A WIKIPÉDIA?

2017.09.25., hétfő, Ditzendy Attila

Még sikerült elcsípnem a Wikipédián a Soros-terv szócikket, amit már töröltek, majd helyreállítottak, most meg éppen vitáznak róla a szerkesztők, vajon maradjon-e, vagy sem. Mindenesetre összefoglalom az ott olvasottakat, hátha a kedves olvasó későn próbálkozna, s csupán a pc okozta hiányra bukkanna.

Az első Soros-tervvel, nemzetközi szóhasználatban: csomaggal (talán kint is ismerik Bokros Mikulás Lajos egykori ténykedését) 2015-ben ismerkedhetett meg a világ, amit a hozzá közeli Project Syndicate oldalon tett közzé. Ebben szerepeltek elhíresült (s valóban Bokrosra hajazó) elképzelései.

Ezek szerint az EU-nak évente egymillió menedékkérő befogadását kell biztosítania, őket igazságosan szétosztva a tagállamok közt. Még a vak tyúk is kiszemezgeti a betűk közül, hogy ez bizony a kvóta fészke! Ennyi ide, annyi oda – a „szolidaritás” nevében – tetszik, vagy sem, punktum. Persze, folytatja a filantróp, nem elég befogadni, támogatni is kell, 15 ezer euróval (4,5 millió forinttal) fejenként, két esztendőn keresztül szerencsétleneket.

Az irigység bűn, de azért számoljunk utána. Nálunk nettó 200 ezer forint az átlagbér, az évente 2,4 milliós fizetést jelent munkánkért cserébe, ami 2,1-gyel kevesebb annál, amit munka nélkül „megkeres” a bevándorló. Igaz, valakinek meg kell termelnie azt a pénzt, hogy adó formájában befizethesse, hogy az állam kifizethesse.

Az évi egymillió migráns a második évtől már kétmillió eltartottat jelent, hiszen két esztendeig kell az államnak gondoskodnia mindegyikükről. Vagyis a 4,5 milliót szorozzuk meg 2 millával. „Nincs annyi pénz, fiam, amit itten mondasz” – állapítja meg Piszkos Fred A megkerült cirkálóban. No de, Gorgie bácsi nem Rejtő-figura, ő pontosan tudja, nincs a fenét! Bocsásson ki az EU hosszú lejáratú kötvényeket – ajánlja. Magyarán adósítsa el magát valakinek.

Sőt, hogy az a valaki még több pénzt kaszálhasson, az Unió további 20 milliárd euróval (annyi pénz, legalábbis forintban tényleg nincs - én biztosan nem tudom felfogni) támogassa a Libanonban, Jordániában és Törökországban tartózkodó (2015-ben) négymillió menekült ellátását.

Ha az a valaki, nevezzük a közérthetőség kedvéért Dagobert bácsinak, szóval, ha Dagobert bácsi vérszemet kap, nincs megállás, ennek értelmében bevásárolna még kötvényt 8-10 milliárd eurónyit, ennyivel kellene ugyanis a frontline országokat támogatni Soros mester szerint.

Végezetül pedig biztonságos útvonalakat kell biztosítani azokba a tagállamokba, ahová tartanak.

Kezdjük a végén: ahová tartanak. Tehát ahová menni akarnak! Ahová nekik tetszik, ami nekik megfelel. Semmi első biztonságos ország, meg efféle. Jogos! Gondoljunk bele, ha Donald Trump nem New Yorkban születik, jómódú ingatlanos családba, hanem Eritreába cirokszedőnek! Tuti nem lenne az USA elnöke. Az élet igazságtalan, adjuk meg az esélyt migráns embertársainknak. Az, hogy közben másoktól, például a célországban születettektől ezzel elvesszük, ugyan kérem, dögöljön meg a szomszéd tehene!

Mindezt biztonságos úton elősegítve, tanácsolja Gorgie bá. Vagyis nyilván nem repülőn fuvarozva őket, mert az esetleg még le talál zuhanni. Vagy fölrobbantja valami eszelős al-Kaidás muszlim terrorista.

No, egy évre rá a mester újabb elképzeléssel rukkolt elő. Látszólag hátraarcot hajtott végre hét pontba szedett tervével. Úgy tűnhet, hogy letett a kötelező kvótarendszerről, de cvikipuszi pajtása, Junker körömszakadtáig kitart a kötelező szétosztás mellett.

Soros javasolja a megfelelő pénzügyi keretrendszert a frontline országok támogatására. Emlékeznek, a kötvények, amiket majd megvesz Dagobert bácsi.

Demográfiai és munkaerőpiaci okokból szükségesnek tartja a bevándorlást. Mint a Die Weltben fogalmaz: „több előnye van a migrációnak, mint amennyibe az integráció kerül”. Meg az öreganyja térdekalácsát! A migránsok integrálódni nem kívánnak, azt akarják, változzon az ő kedvükre a befogadó ország. Ha már nekik ócska az életük az iszlám miatt, mozlimosodjunk el mi is. És ha valakinek nem tetszik, mit csináljon? – kérdem én. Mondjuk, meneküljön Szíriába? Közel sem biztos, hogy befogadnák.

Nos, ennyi lenne dióhéjban a nem létező Soros-terv.”

 

Fenti írásból szeretném kiemelni a wikipédiára vonatkozó kitételeket, vagyis azt, hogy a wikipédia egyszerűen törölte a „Soros terv” szócikket, aztán valószínűleg rájöttek, ez nagyon ciki, akkor meg visszarakták. Csodálatos történet…

És most nézzük meg, mit ír ma a „Soros tervről” a Soros terv hét pontját tavaly ismertető 444.hu:

 

„Minden „kérdésében” kamuzik az agyatlanul sorosozó nemzeti konzultációs kérdőív

Sarkadi Zsolt szeptember 29., péntek

Csütörtökön kiderült, milyenek lesznek pontosan a legújabb kormányzati konzultáció kérdőívei. A lapokon 7 kérdés szerepel, és minden kérdéshez fűztek magyarázatot is, igaz, a válaszlehetőségekkel nem sokat törődtek, az embereknek csak azt kell beikszelniük, egyetértenek-e Sorossal vagy nem. Azaz nem is Sorossal, hanem azzal a valamivel, amit a magyar kormány Soros terveként állít be, hiszen a kérdőív minden kérdésben és a minden magyarázatban ferdít vagy egyenesen hazudik.

Lázár Jánost is megkérdeztük erről rendszeres csütörtöki sajtótájékoztatóján, és ő azt mondta, mivel minden kérdéshez van magyarázat és hivatkozás, szerinte ez a kérdőív, amit 8 millió magyarnak küldenek majd ki, megfelel a korrekt tájékoztatás követelményének. A kormányt nem zavarja az sem, hogy - ahogy Lázár is elismerte - a magyarok többsége minden bizonnyal ebből kérdőívből fog tájékozódni Soros terveit illetően, nem a Soros által írt eredeti cikkekből.

Mikor Lázárt szembesítettük a kérdőív és Soros írásai közötti ellentmondásokkal, nem válaszolt érdemben, végül pedig azt javasolta Sorosnak, hogy ha gondja van azzal, ahogyan a kormány tolmácsolja a szavait, indítson ő is konzultációt.

Alább végigvesszük, mi igaz és mi nem az a kérdőíven, lentebb pedig megnézhetik Lázár válaszait is az ezzel kapcsolatos kérdéseinkre.

1. kérdés

„Soros György arra akarja rávenni Brüsszelt, hogy Afrikából és a Közel-Keletről évente legalább egymillió bevándorlót telepítsen az Európai Unió területére, így Magyarországra is.

Soros hosszú évek óta azon dolgozik, hogy megváltoztassa Európát és az európai társadalmakat. Célját más civilizációs hátterű embertömegek betelepítésével akarja elérni. Terve bemutatásakor így fogalmazott: „az előre látható jövőben az Európai Uniónak be kell fogadnia legalább egymillió menedékkérőt évente”. (Project Syndicate, 2015. 09. 26.) Hasonló álláspontot képvisel az Európai Parlament is. A testület támogatta az áttelepítési programokat, valamint a bevándorlási útvonalak létrehozását. (2015/2342. (INI))”

Hogy Soros György  arra akarná rávenni Brüsszelt, hogy Afrikából és a Közel-Keletről évente legalább egymillió bevándorlót telepítsen az Európai Unió területére, így Magyarországra is, az nem igaz.

A dőlten szedett magyarázatban ezt a 2015-ös Soros-cikket idézik, ami ugyan valóban tartalmazza a kérdőívben lefordított mondatrészt, azonban azt Soros nem elvárásként fogalmazza meg, hanem realitásként, és igaza is lett: az EU-nak 2015-ben és 2016-ban is több mint 1 millió menedékkérőt kellett fogadnia. Soros lényegében azt írja, hogy az EU-nak fel kell készülnie évente 1 millió menedékkérő befogadására, ezt pedig csak akkor teheti meg, ha a tagállamok között fair módon osztja meg a terheket.

Igaz, ha akarjuk, ezt a mondatot lehet úgy is értelmezni, hogy Soros kifejezetten óhajtja évi 1 millió menedékkérő befogadását, de ha már ennyire nyomozzuk, mit is gondol a milliárdos, érdemes megnézni egy másik, 2016-os cikkét, ahol már félreérthetetlenül tényleg arról ír, szerinte mennyi menedékkérőt kellene évente befogadnia az EU-nak.

És mit ad Isten, nem 1 millió főről ír, hanem csak 300 ezerről,

ráadásul mindezt egy olyan világkvótarendszer keretében, amilyet Orbán is javasolt már.

Mikor egy szerdai sajtótájékoztatón megkérdezték erről az ellentmondásról Tuzson Bence államtitkárt, ő azt mondta, a kormány azért az 1 milliót és nem a 300 ezres számot használja, mert „ez a szám rendre visszatér az európai gondolkodásban, és nagyságrendeket tekintve mindig nagyjából 1 millió migránsról beszélünk”.

2. kérdés

„Soros György brüsszeli vezetőkkel együtt azt is el akarja érni, hogy az EU tagállamai, így Magyarország is, bontsák le a határvédelmi kerítéseket, és nyissák meg a határokat a bevándorlók előtt.

A jól őrzött határok hatékony védelmet jelentenek az illegális bevándorlás ellen. Nem véletlen, hogy a Soros-tervnek fontos célja a határvédelmi kerítések lebontása. Így a határok megnyílnának az illegális bevándorlók előtt. A milliárdos úgy fogalmazott, hogy „a mi tervünknek a menekültek védelme a célja, és a nemzeti határok jelentik az akadályt”. (Bloomberg Business, 2015. 10. 30.) Egyes brüsszeli vezetők is keményen támadták a határzárat. A migrációügyi biztos idén júniusban kijelentette: nem jó megoldás, ha az uniós tagállamok kerítéseket húznak fel a külső határokon.”

Cikkei és interjúi alapján nem vitás, hogy Soros György szerint fontos lenne, hogy az EU menekülteket fogadjon be, jelentős számban. Az azonban nem igaz, hogy a milliárdos gyenge határőrizetet akarna. Sőt, többször is pont azt szorgalmazta, hogy az EU hatékonyabban felügyelje a határait, akár egy közös határvédelmi ügynökséggel. Soros szerint így lehetne elérni, hogy az EU felé igyekvő menekültek ne fulladjanak vízbe, vagy fagyjanak meg útközben, és ezzel lehetne érdemben fellépni az embercsempész-hálózatok ellen is.

Az, hogy Soros le akarná rombolni a magyar határkerítést, csak Orbánéknak akadt be, eddigi megnyilvánulásai alapján Soros ugyan elítéli a kerítésépítést, de messze nem ez a magyar menekültpolitikát érintő kritikájának sarokpontja.

3. kérdés

„A Soros-terv része, hogy a nyugat-európai országokban összegyűlt bevándorlókat Brüsszel kötelezően ossza szét, különös tekintettel a kelet-európai országokra. Ebben Magyarországnak is részt kellene vennie.

Soros György az alábbiakat írta a bevándorlók szétosztásáról: „ha ez nem lesz egy állandó és kötelező eleme a közös uniós menekültügyi rendszernek, akkor az össze fog omlani”. (Financial Times, 2015. 07. 26.) 2015-ben Brüsszelben döntés született arról, hogy első lépésként Magyarországnak 1294 bevándorlót kell befogadnia. 2016-ban az Európai Bizottság már arra tett javaslatot, hogy korlátlan számban lehessen szétosztani a bevándorlókat. (IP/16/1620.) Soros György javaslatával egybehangzó módon feláll az uniós Menekültügyi és Migrációs Ügynökség is, amely tovább gyengíti a nemzeti hatáskört a bevándorlás kérdésében. Ha a betelepítési kvóták életbe lépnek, a magyaroknak már nem lesz beleszólásuk abba, hogy kivel élnek együtt a jövőben.”

A kérdés magyarázatában idézett Financial Times cikkben Soros azt jósolja, hogy ha a menedékkérők fair teherviselésen alapuló elosztása nem lesz állandó és kötelező, összeomlik az uniós menekültügyi rendszer, viszont ha fejlesztik ezeket a programokat, akkor azok globális szinten is példák lehetnek. Soros itt szintén az Orbánék által is támogatott világkvótára céloz.

Szintén 2015-ben, de a Financial Times-os cikk után két hónappal, az üzletember konkrétabban nyilatkozott ebben a kérdésben, és azt írta, hogy a menekültek hatékony elosztásának alapja éppen nem az, hogy ráerőszakolják őket olyan országokra, ahová nem akartak menni, és ahol nem látják őket szívesen, hanem ennek ellentéte. Ebben a cikkben tehát Soros pont úgy támadta a kötelező kvótát, ahogyan akkoriban a magyar kormány is. Azt, hogy a konzultációs kérdőív nem tájékoztatja korrektül a választókat, hanem csak ostoba manipuláció, jól mutatja, hogy Sorosnak ezt a cikkét az első kérdés magyarázatakor már hivatkozta a kérdőív egy olyan pontnál, ahol ez a cikk jobban kedvez a kormányzati félelemkeltésnek. Ennél a kérdésénél, ahol ugyanez a cikk árnyalná a képet, már nem idézik be,

Míg tehát a kvótával szemben optimistább Financial Times-cikk 2015. júliusi, a kvótakritikus cikk 2015. szeptember végén született, a magyar határ lezárása, a Keleti-pályaudvarnál tapasztalt krízis és a magyar kormány által röszkei csatának nevezett események után. 2015 szeptemberében a magyar kormány és az egész EU-s közvélemény is sokat változott, így valószínűleg Soros gondolatai is alkalmazkodtak az új körülményekhez.

Arról pedig, hogy a menekültek szétosztásában „különösen” a kelet-európai államoknak kellene részt venniük, ahogyan a kérdésben szerepel, Soros egyáltalán nem írt, sőt, épp az ellenkezőjét szorgalmazza.

4. kérdés

„A Soros-terv alapján Brüsszelnek arra kellene köteleznie minden tagállamot, így Magyarországot is, hogy minden bevándorlónak fizessen 9 millió forint állami segélyt.

Soros szerint jelentős összegeket kellene költeni a bevándorlókra. „Az EU-nak biztosítania kellene menedékkérőnként évi 15 ezer eurót az első két évben, hogy fedezze a szállást, az egészségügyi ellátást, az oktatási költségeket - és hogy a menekültek befogadását vonzóbbá tegye a tagállamoknak.” (Project Syndicate, 2015. 09. 26.) A milliárdos szerint ezt az összeget hitelből kellene előteremteni. Soros úgy gondolja, hogy a hitelek visszafizetéséhez adóemelésre van szükség: a milliárdos emelné az ÁFÁ-t, valamint a benzinfogyasztást és a turizmust terhelő adókat. Soros tavaly Brüsszelben azt is javasolta, hogy az EU a migrációs válság megoldása érdekében csökkentse a közép-európai országoknak járó mezőgazdasági és kohéziós támogatásokat.”

Hogy Soros Brüsszelen keresztül arra kötelezné Magyarországot, hogy minden menekültnek fizessen 9 millió forint állami segélyt, konkrét hazugság.

A magyarázatban hivatkozott cikkben pont arról van szó, hogy az EU fizetne befogadott menedékkérőnként ennyit a befogadó tagállamoknak a menekültek élelmezésére és elszállásolására. A pénzt tehát nem Magyarország fizetné, nem a menekülteknek és nem is állami forrásokból.

Ezt a programot egyébként Soros szerint az EU-nak egy közös kötvénykibocsátásból kellene finanszíroznia, a kapott pénzt pedig bizonyos új adók segítségével fizetnék vissza, túl azon, hogy Soros elképzelései szerint a menekültek hatékony integrációja amúgy is pozitívan hatna az EU gazdaságára.

Soros valóban javasolt EU-s áfát és üzemanyag adót is, valamint azt, hogy az EU valamilyen formában adóztassa meg az EU-ba beutazókat. ezzel pedig a menekültellátó rendszer terheinek egy részét EU-n kívüli állampolgárok fizetnék. Hogy a világ legmagasabbjának számító magyar áfakulcsot is emelné, arról Soros sosem írt, sőt, ha belegondolunk, a közös EU-s áfapolitikával a magyarok valószínűleg csak jól járnának, hiszen nagy esély van rá, hogy a közös kulcs nem az istentelenül magas magyar áfához igazodna, hanem annál alacsonyabb lenne.

5. kérdés

„Soros György azt is el akarja érni, hogy a migránsok enyhébb büntetést kapjanak az általuk elkövetett bűncselekményekért.

Soros György jelentős összegekkel támogat olyan szervezeteket, amelyek segítik a bevándorlást, és védik a törvénytelenségeket elkövető bevándorlókat. Ilyen például a Helsinki Bizottság, mely a határzár tiltott átlépése kapcsán azzal érvelt, hogy „aggályosnak tekinthető a jogellenes belépéssel kapcsolatos súlyos jogkövetkezmények alkalmazása”. Egy másik Soros-szervezet, az Amnesty International többször is követelte annak az Ahmed H-nak a szabadon bocsátását, aki kövekkel támadt a határt védő magyar rendőrökre, és ezért elítélték. Az Amnesty még kártérítést is fizettetne a magyar állammal.”

Erről a kérdésről a Helsinki Bizottság és az Amnesty International is kifejtette már a véleményét. Ha a magyar kormánynak tényleg fáj, hogy bizonyos szervezetek emberek jogi képviseletét látják el a bíróság előtt, akkor odaléphetnének akár a Magyar Ügyvédi Kamarának is, ott aztán tényleg fürtökben lógnak az olyan ügyvédek, akik embereket (sőt, néha bűnelkövetőket) képviselnek bírósági eljárásokban.

Sőt, a szintén Soros György által támogatott TASZ képviselte már Orbán Viktort is, amikor az akkor még ellenzéki vezetőt 2007-ben beperelte az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium.

6. kérdés

„A Soros-terv célja, hogy az európai országok nyelve és kultúrája háttérbe szoruljon annak érdekében, hogy az illegális bevándorlók integrációja hamarabb megtörténjen.

Soros György „A nyílt társadalom” című könyvében arról írt, hogy „a nemzetállamok tekintélyének hanyatlása üdvözlendő fejleménynek minősül”. Soros arról is nyíltan beszélt, nem szabad feladnunk meggyőződésünket, hogy a migráció jót tesz Európának. Felszólította a nem kormányzati szervezeteket (NGO-k) és a vállalatokat, hogy legyenek a bevándorlás szponzorai. Arról is beszélt, hogy a kontinensnek végre aktív lépéseket kell tennie a nyílt társadalmak kialakítása érdekében. Egyes európai országokban és multinacionális cégeknél már ma is önként eltávolítják az európai, keresztény szimbólumokat, hogy azok ne sértsék a bevándorlók érzékenységét.”

Soros György valóban a nyílt és befogadó társadalmak híve, valóban meggyőződése, hogy a bevándorlók hatékony integrációjával nyerhetnek a nyugati társadalmak, és valóban úgy gondolja, hogy eljárt az idő a nemzetállamok, mint politikai képződmények fölött. Nyelveket és kultúrákat azonban nem akar háttérbe szorítani, az általa vallott filozófiai elveknek épp az a lényegük, hogy a társadalmak attól lesznek hatékonyabbak, ha sokféle meggyőződés, sokféle kultúra képes bennük egymás mellett élni, miközben mind elfogadja a másikat.

A kormány szereti azt a látszatot kelteni, mintha Soros György Európa iszlamizációjának meggyőződéses híve lenne, ez azonban nem igaz, az ő gondolkodása szerint egy ideális társadalomban a muszlimoknak éppen úgy el kell fogadniuk a keresztényeket, ahogy a keresztényeknek a muszlimokat.

Hogy ezek a gondolatok helyesek-e, arról lehet és kell is vitatkozni, de semmiképp sem úgy, hogy félremagyarázzuk őket.

7. kérdés

„A Soros-terv része, hogy politikai támadást indítsanak a bevándorlást ellenző országok ellen, és kemény büntetésekkel sújtsák őket.

A Soros-terv végrehajtásának legfőbb akadályai azok a kormányok, amelyek kiállnak a nemzeti függetlenség mellett, és fellépnek az illegális bevándorlás ellen. Soros György ma még azért nem tud évente egymillió bevándorlót Európába hozni, mert vannak olyan kormányok, amelyek tiltakoznak ez ellen. A magyar kormány eleget tesz a schengeni megállapodásnak, amikor megvédi a határokat és kerítést épít, így nehezítve a Soros-terv végrehajtását. Soros és több brüsszeli döntéshozó ezért támadja hazánkat. Az Európai Bizottság javaslata szerint azoknak a tagállamoknak, amelyek nem vesznek részt a betelepítési programban, minden bevándorló után 78 millió forintos büntetést kellene fizetniük. (2016/0133. (COD)) Ez akkora összeg, amelyért egy magyar munkavállaló évtizedekig dolgozik.”

Ez a kérdés már nem is kérdés, hanem színtiszta politikai kampány. Az Orbán-kormány szerint ha valaki nyilvánosan kimondja vagy megírja, hogy nem ért egyet azzal, ahogy az Orbán-kormány kezeli a dolgokat, akkor az Orbánék szerint máris politikai támadást intézett ellenük.

Ennek a kérdésnek a magyarázata már tényként kezeli, hogy Soros évente 1 millió bevándorlót akar Európába hozni, de még egyszer: ez nem igaz.

Ezen kívül ennél a magyarázatnál is szépen látszik (ahogyan az összes többinél), hogy a kérdőívben összemossák az EU-s szinten felmerülő politikai javaslatokat Soros György cikkeivel, mindig aszerint, hogyan illeszkedik mindez leginkább a kormány narratívájába.”

 

Végezetül pedig lássuk, hogyan cáfolja a cáfolatot a 888.hu:

„Soros lapja és a nemzeti konzultáció

Hogy csak odaszóltak-e a 444-nek a finanszírozó Soros György környezetéből, vagy maguktól védték meg a milliárdost, igazából mindegy is. Bár nyilvánvalóan az volt a szándékuk, hogy szétlőjék a kormány konzultációs kérdőívét, de valójában csak megerősíteniük sikerült az abban foglalt állításokat.

Előbb az 444, majd rövid idővel később, szintén péntek reggel – feltűnő átfedésekkel, a volt 444-es Kerner Zsolt tollából – a 24.hu közölt cikket a kormány állításainak „cáfolatával”.

Nagy lehet a gond a 444 háza táján, hiszen félretették a Soros személyével kapcsolatos eddigi tartózkodásukat is. Köztudott, hogy a lap nem nagyon számolt be az elmúlt években a finanszírozója terveiről, bevándorlással kapcsolatos machinációiról.

A 444 cikke összefoglalásaként azt állította, hogy „a kérdőív minden kérdésben és minden magyarázatban ferdít vagy egyenesen hazudik.” Majd végigmentek a kérdőív pontjain, és sorra elismerték, hogy minden pontnak van alapja.

A cáfolat viszont nagyon gyenge lábakon áll. Az 1. pontnál, amely arról szól, hogy Soros évente 1 millió bevándorlót hozna Európába, az a 444 megdönthetetlen ellenérve, hogy az üzletember más alkalommal már 300 ezer bevándorlóról írt. Tehát a Soros által finanszírozott lap szerint a kormány a hibás, amiért az egyik Soros által említett szám helyett egy másik, szintén általa említett számot vett alapul.

Különösen vicces a 444 próbálkozása a kérdőív második, a határkerítés lebontásával kapcsolatos kérdésével. Itt különösen nehéz helyzetbe kerültek a Soros által pénzelt újságírók, hiszen az üzletember kerek perec arról beszélt, hogy „a mi tervünknek a menekültek védelme a célja, és a nemzeti határok jelentik az akadályt”. Azt most hagyjuk is, hogy a liberális lapok szerint nincs Soros-terv, miközben maga Soros ír úgy, hogy „a mi tervünknek”. Ugyanakkor azt, hogy „a nemzeti határok jelentik az akadályt”, nehéz úgy magyarázni, hogy nincs is kerítésbontási szándéka az üzletembernek. A 444 így tesz erre kísérletet: „Az, hogy Soros le akarná rombolni a magyar határkerítést, csak Orbánéknak akadt be, eddigi megnyilvánulásai alapján Soros ugyan elítéli a kerítésépítést, de messze nem ez a magyar menekültpolitikát érintő kritikájának sarokpontja.”

Szintén magyarázattal állt elő a 444 a kérdőív 3., a kötelező kvótákról szóló pontja kapcsán. „Míg tehát a kvótával szemben optimistább Financial Times-cikk 2015. júliusi, a kvótakritikus cikk 2015. szeptember végén született, a magyar határ lezárása, a Keleti-pályaudvarnál tapasztalt krízis és a magyar kormány által röszkei csatának nevezett események után. 2015 szeptemberében a magyar kormány és az egész EU-s közvélemény is sokat változott, így valószínűleg Soros gondolatai is alkalmazkodtak az új körülményekhez. ”Kérdés, hogy vajon mire gondolt a Soros által pénzelt újságíró, amikor a bevándorlásügyben éppen következetességéről ismert magyar kormány véleményváltozásáról írt? Ezzel együtt a magyar nyelv megújításának szándékát és a sorosista véleményburok működését egyszerre illusztrálja a „valószínűleg Soros gondolatai is alkalmazkodtak az új körülményekhez” megfogalmazás.

A 4. kérdésnél, mely szerint „a Soros-terv alapján Brüsszelnek arra kellene köteleznie minden tagállamot, így Magyarországot is, hogy minden bevándorlónak fizessen 9 millió forint állami segélyt.” A 444 szerint az, hogy Soros Brüsszelen keresztül arra kötelezné Magyarországot, hogy minden menekültnek fizessen 9 millió forint állami segélyt, konkrét hazugság”, mivel „az EU fizetne befogadott menedékkérőnként ennyit a befogadó tagállamoknak”. Persze azt ők sem tudják letagadni, hogy végül a magyar adófizetőknek is a kasszákhoz kellene járulniuk, ahol valószínűleg nem az érdekelné őket, hogy az EU-nak vagy a magyar államnak kell csengetniük, hanem inkább az, hogy Magyarországtól és tőlük végül a bevándorlók ellátására menne a pénz. Hogy hogyan? Hát magasabb forgalmi adóval és egy jó kis benzinadóval!

A kérdőív 5. pontja szerint „Soros György azt is el akarja érni, hogy a migránsok enyhébb büntetést kapjanak az általuk elkövetett bűncselekményekért.” A kérdőív magyarázatában feltűnik két Soros által pénzelt szervezet, a határzár tiltott átlépése mint bűncselekmény ellen tiltakozó Helsinki Bizottság és az Ahmed H. nevű alakot védő Amnesty International. Nagyon erős ellenérvet hoz a 444, mégpedig azt, hogy „erről a kérdésről a Helsinki Bizottság és az Amnesty International is kifejtette már a véleményét.” Kicsit szégyenlősen fogalmaznak, ami nem is meglepő az Amnesty véleményét látva. Ők Ahmed H.-t azzal védik, hogy nem is kövekkel, hanem „szilárd tárggyal” támadt a magyar rendőrökre, illetve nem a rendőrökre támadt volna, hanem csak „irányukba dobott”. Így már minden világos!

A 6. kérdésnél egyenesen feltűnő egyetértés alakult ki a kormány és a Soros-portál között. Míg a kormány kérdőíve szerint „„A Soros-terv célja, hogy az európai országok nyelve és kultúrája háttérbe szoruljon annak érdekében, hogy az illegális bevándorlók integrációja hamarabb megtörténjen”, addig a 444 azt állítja, hogy „Soros György valóban a nyílt és befogadó társadalmak híve, valóban meggyőződése, hogy a bevándorlók hatékony integrációjával nyerhetnek a nyugati társadalmak, és valóban úgy gondolja, hogy eljárt az idő a nemzetállamok, mint politikai képződmények fölött. Nyelveket és kultúrákat azonban nem akar háttérbe szorítani, az általa vallott filozófiai elveknek épp az a lényegük, hogy a társadalmak attól lesznek hatékonyabbak, ha sokféle meggyőződés, sokféle kultúra képes bennük egymás mellett élni, miközben mind elfogadja a másikat.”

A 7. kérdés bírálatnál azért is volt nehéz helyzetben a 444, mert egyebek mellett a lapjuk eltartásáról szól. A kormány szerint „a Soros-terv része, hogy politikai támadást indítsanak a bevándorlást ellenző országok ellen, és kemény büntetésekkel sújtsák őket.” Érdemes ideidézni a kormány magyarázatát is: ”A Soros-terv végrehajtásának legfőbb akadályai azok a kormányok, amelyek kiállnak a nemzeti függetlenség mellett, és fellépnek az illegális bevándorlás ellen. Soros György ma még azért nem tud évente egymillió bevándorlót Európába hozni, mert vannak olyan kormányok, amelyek tiltakoznak ez ellen. A magyar kormány eleget tesz a schengeni megállapodásnak, amikor megvédi a határokat és kerítést épít, így nehezítve a Soros-terv végrehajtását. Soros és több brüsszeli döntéshozó ezért támadja hazánkat. Az Európai Bizottság javaslata szerint azoknak a tagállamoknak, amelyek nem vesznek részt a betelepítési programban, minden bevándorló után 78 millió forintos büntetést kellene fizetniük. (2016/0133. (COD)) Ez akkora összeg, amelyért egy magyar munkavállaló évtizedekig dolgozik.”

Nem meglepő, hogy a 444 munkatársa ennél a pontnál gyakorlatilag leteszi a fegyvert. Ahogy ő fogalmaz, „Ez a kérdés már nem is kérdés, hanem színtiszta politikai kampány. Az Orbán-kormány szerint, ha valaki nyilvánosan kimondja vagy megírja, hogy nem ért egyet azzal, ahogy az Orbán-kormány kezeli a dolgokat, akkor az Orbánék szerint máris politikai támadást intézett ellenük”.

A 444 mögött álló cég egyébként a kiadó tulajdonos-vezérigazgatójának bevallása szerint is „százmilliós nagyságrendű” összeget kapott a Soros György által pénzelt Digital News Ventures nevű cégtől, tehát közvetett módon magától Sorostól.” 

(Akit ennél is részletesebben érdekel a tavaly még a 444 által ismertetett, ma már pedig szerintük nem is létező Soros terv, az olvassa el Lovas Pista négy részes összeállítását a témáról a Magyar Időkben!)

https://badog.blogstar.hu/./pages/badog/contents/blog/43055/pics/lead_800x600.jpg

Ezeket a cikkeket olvastad már?