2017.06.25.

Címkék: Publicisztika
2017.06.23.

Címkék: Publicisztika
2017.06.23.

Olvassák el figyelmesen az alábbi, nem tudom micsodát, mert hírnek azért nem nevezném. A mandin jelent meg, tessék megismerkedni vele, alaposan: 

Szabad-e spinnerrel játszani szombaton? 

ZSIDÓ.COM

Az intézet rabbijai komolyan vették a fiatal érdeklődők kérdését: miután szétszereltek néhány ilyen eszközt, megállapították, hogy míg a legegyszerűbb típust szabad használni szombaton, addig azt a fajtát, melyben a pörgetés hatására egy LED lámpa gyullad fel, tilos.

„Ha a zsidók ellen uszított fiatalokat nem is, a kortárs rabbikat azonban igencsak foglalkoztatja a spinner. Mi történik akkor például, ha szombaton szeretne valaki egy ilyet pörgetni, vagy imádkozás közben szeretné forgatni?

A Sulchán Áruch (Orách Chájim 96) című törvénykönyv leszögezi, hogy az ember imádkozás közben nem tarthat semmit a kezében, mert ha az véletlenül leesik, az ember inkább arra figyel, és nem tud kellő odafigyeléssel imádkozni miatta. Kivétel ez alól minden olyan dolog, melyre szükség van az imádkozáshoz: imakönyv, vagy szukotkor az ünnepi csokor, a luláv. Jicchák Silberstein rabbi, aki korunk egyik jelentős vallási vezetője, a következő példával támasztotta alá azt a véleményét, mely szerint a spinner – hiába segíti sokak szerint a koncentrálást és az elmélyülést – nem való egy imádkozó kezébe: mivel senki nem lenne olyan szemtelen, hogy az Egyesült Államok elnökével szemközt állván egy spinnerrel játszik, egészen biztosan tilos ezt tennünk, ha a Királyok Királya előtt állunk.

További kérdés, hogy mi a helyzet a szombattal. Az elmúlt időszakban meglehetősen sokan fordultak az izraeli központú, a modern élet újabb és újabb vívmányait a háláchá szolgálatába állító Comet Intézethez azzal a kérdéssel, hogy vajon szombaton használható-e a háromlevelű műanyag játék. Az intézet rabbijai komolyan vették a fiatal érdeklődők kérdését: miután szétszereltek néhány ilyen eszközt, megállapították, hogy míg a legegyszerűbb típust szabad használni szombaton, addig azt a fajtát, melyben a pörgetés hatására egy LED lámpa gyullad fel, tilos. Az intézet rabbijai ugyanakkor azt is tanácsolták a gyerekeknek, hogy spinnerjeiket ne vigyék el a zsinagógába szombatonként, és semmiképpen ne játsszanak velük se imádkozás, se tóraolvasás közben.” 

Óriási a kísértés, hogy az ember hátradőlve csak ennyit mondjon: Hú bazmeg, mennyire irigylem a problémáitokat!

De győzzük le a kísértést, és gondoljunk bele mélyebben a dologba! Például abba, hogy mi törne ki a világban, ha mondjuk katolikus papok adnának ki hivatalos körlevelet arról, mivel játszhat a gyerek vasárnap. Na ugye! Tüntetések kezdődnének világszerte a templomok előtt, papokat inzultálnának, beteg femen-kurvák a csöcseiket lóbálnák az oltárokon, az „európai” „liberális” „értelmiség” nácizmusról írna hosszú cikkeket,  a CEU-n pedig már szeptembertől új tanszék indulna „Hogyan temetik el Európát a szélsőjobboldali klerikálisok” címmel.

Nem úgy most!

Hogy is énekli Reb Tevje a Hegedűs a háztetőnben? „Tradition!” Hát ez az!

Címkék: Publicisztika
2017.06.23.

Címkék: Publicisztika
2017.06.22.

„Kiutasították Németországból azt a 30 éves bevándorlót, aki május végén fejbe rúgott egy az iskolából hazafelé tartó 9 éves svéd kislányt Bodenben.

A kislány a rúgás után hazáig rohant, majd elmondta a nagymamájának a történteket, aki azonnal értesítette a rendőrséget. A bevándorlót kis idő múlva elfogták a  rendőrök.

A tárgyalás ma volt Bodenben. A migráns azzal a megdöbbentő dologgal védekezett, hogy őt annyira felidegesítették a menekültszállón, hogy úgy érezte le kell rohannia a városba, hogy megöljön valakit. Ezt csak azért nem tette meg mert a 9 éves kislányon sikerült levezetni az indulatát.

A bíróság a bevándorlót azonnali hatállyal kiutasította az országból.” (magyarkozosseg.net)

forrás: nsd.se

Ha rajtam múlt volna, már nem lett volna mit kiutasítani. Ugyanis ameddig ezeket a rohadt állatokat csak kiutasítgatjuk, addig semmi sem fog megváltozni. Majd ha azzal szembesülnek, hogy sem az ilyesmit, sem mást nem tudnak megúszni ép bőrrel, majd akkor... 

Mert ezek nem csak rohadt állatok, de gyáva szarok is...

Címkék: Publicisztika
2017.06.21.

Ilyen nincs... Egy tucat "rendőr" menekül egy kibaszott feka szarzsák elől... Ez azért tényleg sok mindent megmagyaráz. Ezek után egyre nehezebb lesz csodálkozni, ha az emberek saját kezükbe veszik a dolgokat...

Katt a videóhoz:

Címkék: Publicisztika
2017.06.21.

Megmondta, megcsinálta: Angela Merkel kezében tartja Európa kulcsát...

Címkék: Publicisztika
2017.06.21.

2014, Jobbik választási program:

„Véget vetünk a nemzetközi jogvédő szervezetek álságos tevékenységének. A kettős mércét alkalmazó, a rendőrséget, a rendvédelmi szerveket, az önkormányzatokat hátráltató, hamis színben feltüntető jogvédő szervezetek (TASZ, Helsinki Bizottság, Amnesty Inter­national stb.) ügynöki szervezetté nyilvánítását kezdeményezzük orosz minta alapján. (…) A Jobbik kormányra kerülve őszintén, igazságosan, de határozottan fog a probléma megoldásához, és előre jelezzük, hogy abban sem a különféle jogvédő szervezetek sáskahada, sem a többi párt álságossága, sem a nemzetközi liberális háttérhatalom dühe nem fog bennünket megakadályozni.” 

2015, Hegedűs Lórántné jobbikos képviselő a Parlamentben:

„Mikor utasítják ki hazánkból Soros Györgyöt és ügynökeit? Meddig folytathatja ámokfutását Soros György Magyarországon? Mikor lesznek az általa pénzelt szervezetek átvilágítva és nemzetbiztonsági kockázattá minősítve?” 

2017, Szotyori-Lázár Zoltán, a Jobbik szolnoki elnöke, továbbá Vona Gábor keresztfia, bármit is jelentsen ez:

„Egyébként az én magánvéleményem az, hogy ezeknek az ún. Soros szervezeteknek egy része kifejezetten értékes, nagyon magas szakmai színvonalú és pótolhatatlan munkát végez. Gondolok itt elsősorban a Transparency Internationalra.” 

Amúgy találtunk egy jó képet Szotyori-Lázárról, Vona keresztfiáról, bármit is jelentsen ez. Szotyori-Lázár a kép jobb szélén látható:

Címkék: Publicisztika
2017.06.21.

Persze, ezt is tudtuk előre. Egyenes út vezet idáig, ha elszabadul az elmebeteg liberalizmus: 

„Szinte az összes plébániáját bezárja egy német püspökség

Stephan Ackermann, a németországi Trier katolikus püspöke bejelentette, hogy egyházmegyéje bezárja összes plébániájának 96%-át.

A trieri egyházmegye, ami a legrégebbi egyházkerület Németországban, felszámolja 903 plébániáját, 35-re csökkentve azok számát – jelentette a Gloria Tv. Az intézkedést Stephan Ackermann püspök jelentette be egy egyházmegyei tájékoztató gyűlésen Trierben. Bejelentése során a püspök „válságról” beszélt.

Nem csak a trieri egyházkerület, hanem az egész német egyház válságát mutatja az a Reinhard Marx bíboros által feltárt tény is, hogy a 2016-os évben az 1,7 milliós katolikus lakosságú müncheni érsekség szemináriumába mindössze egyetlen papnövendék jelentkezett.

Marx bíboros erről panaszkodva különösen sürgette a Ferenc pápa egyik legújabb interjújában felvetett megoldás bevezetését az egyes egyházmegyékre jellemző paphiány ellensúlyozására: a viri probati, a kipróbált házas férfiak papi funkcióba emelését – számolt be a Katolikus Válasz.” (mandiner) 

De végül is, semmi baj. Majd a bezárt plébániákra hamarosan beköltöznek a muszlim hitszónok képzők. Ott lesz jelentkező, elég. Merkel és a pápa (akinek semmit sem jelent Európa, és a jelek szerint ugyanennyit jelent a katolicizmus maga) úgyis éppen most egyeztek meg, hogy a falakat le kell bontani. Értsd: az összeset be kell engedni Európába.

(„Vatikáni találkozó: Merkel és Ferenc pápa a falak ledöntésére szólított fel

Afrikáról, a párizsi klímaegyezményről és multilaterális politikai és társadalmi kérdésekről is szó volt Ferenc pápa és Angela Merkel találkozóján szombaton a Vatikánban. A katolikus egyházfő és a német kancellár a falak ledöntésének szükségességét is hangsúlyozta.

Afrikáról, a párizsi klímaegyezményről és multilaterális politikai és társadalmi kérdésekről is szó volt Ferenc pápa és Angela Merkel találkozóján szombaton a Vatikánban, s a német kancellár Pietro Parolin szentszéki államtitkárral is egyeztetett az aktuális nemzetközi kérdésekről. A pápával folytatott, a vatikáni protokoll szerint hosszúnak számító, 40 perces találkozója után Merkel a jelen lévő újságírók szerint sajnálatát fejezte ki, hogy Egyesült Államok kilépett a globális felmelegedés mérséklésére kidolgozott egyezményből.

A katolikus egyházfő és a német kancellár a „falak ledöntésének” szükségességét hangsúlyozta. (…)” (mandiner)

Címkék: Publicisztika
2017.06.21.

Szilvay Gergely cikke a mandinerről – csak hogy minden világos legyen: 

Mi is az az igazságos választási rendszer?

Írta: Szilvay Gergely 

Ha a francia rendszer igazságos, akkor a magyar pláne az. Vagy az igazságosság mércéje az, hogy a világnézetileg megfelelő jelöltek győznek-e? A győztes preferálása igenis fontos a kormányozhatóság miatt: a fene se akar olyat, hogy sokpártos koalíciók topogjanak helyben és ne csináljanak semmit.

Bayer Zsolt akadt ki legutóbb azon, hogy a 444 szerzője olyannyira felmagasztalta a francia demokráciát Macron győzelme miatt, tekintve, hogy Macron „egy soha nem látott alacsonyságú részvétel mellett szerezte meg a voksok 32 százalékát, és ezzel egyszersmind megszerezte a mandátumok hetven százalékát”. A 444 ugyanis nem kifogásolta, pusztán ímmel-ámmal furcsálta a győzelmi arányt, eközben persze prüszkölnek az új magyar választási rendszertől. Tehát „a voksok 32 százalékával megszerezni a mandátumok kétharmadát igazságos és demokratikus szisztéma. A voksok 45 százalékával megszerezni a mandátumok kétharmadát igazságtalan és antidemokratikus szisztéma.”

Ezt kicsit megelőzően Gulyás Márton hirdetett harcot a választási rendszer átalakításáért, még most, ellenzékben, a 2018-as választások előtt, mivel szerinte „a Fidesznek nem a támogatottsága ilyen nagy, hanem a rendszer által nekik kínált előny aránytalan.” Gulyás úgy látja: „Lehet és kell is beszélni az ellenzéki pártok szerencsétlenségeiről, szervezetlenségéről; de alapvetően az a probléma, hogy egy szisztematikusan, jól építkező új pártnak sem áll rendelkezésére sem médiafelület, sem megfelelő közforrás. A választójogi törvény aránytalansága pedig lehetetlenné teszi, hogy a társadalmi támogatottságának megfelelő képviseletet szerezzen a parlamentben. Ilyen összeállítás mellett nem lehet beszélni az ellenzéki pártok alkalmatlanságáról, hiszen a rendszer azt sem teszi lehetővé, hogy kiderüljön az alkalmatlanságuk. Ez a rendszer brutálisan igazságtalan.”

Egy fejezettel korábban Donald Trump győzelmekor hallgathattuk, hogy micsoda választási rendszer az, ahol a voksok kisebbségével lehet győzni, de az amerikai választási rendszer egyedi felépítésű a szövetségi rendszer miatt. Időnként a „győztes mindent visz” angol szisztémája is felveti a demokratikusság kérdését, az új magyar választási rendszer azonban nyilvánvalóan az ellenzék elnyomására és a diktatúra kiépülésére irányulhat.

Nos, Gulyásék konszenzuskereső videójával egy a baj:

végig az igazságos választási rendszert szajkózza, ám egy szó sem esik arról, hogy milyen is az. Az ilyen konkrétumok nélküli jelszódobálást hívjuk klasszikusan kocsmapolitizálásnak.

Így csak a megérzésünkre hagyatkozhatunk, és megpróbálhatjuk a fenti nyilatkozatból kikövetkeztetni, hogy Gulyásék mire gondolhatnak: egy minél arányosabb választási rendszerre.

Előre bocsátom: a mostani magyar választási rendszer tulajdonké n a korábbi kicsit egyszerűsített változata, átláthatóbb, könnyebb jelöltet indítani benne, ugyanakkor kétségkívül valamivel jobban segíti a mindenkori győztest, de azért még elég messze vagyunk a brit rendszertől.

Miért is?

A rendszerváltáskor olyan szisztémát kerestünk, amiben kiegyensúlyozza egymást az arányos képviselet és a kormányozhatóság. Így esett a választás a német megoldásra, ahol a választói kerületekben a győztes ugyan mindent visz, de a többi szavazatot visszaosztják megyei és országos listákon a vesztesek között (a Hagenbach-Bischoff formula szerint, de csak matekmániások nézzenek utána az algoritmusnak). Mindehhez volt 176 választói kerületünk, ami 176 helyet jelentett a 386 fős parlamentben. 125-152 helyet töltöttünk fel megyei listákról, a maradékot pedig az országosról.

 

Az alkotmánybíróság már többször (2005, 2010) felszólította a mindenkori kormányt, hogy gondolja újra a választói kerületeket, mivel akkora különbségek lettek a lakosságszámban, hogy az sértette az egyenlő képviselet elvét (mivel nem lehet megoldani a pontosan azonos lakosságszámot, ezért bizonyos különbség még megengedett).

Nos, a választási rendszer iszonyat bonyolult volt, ember volt a talpán, aki megértette az algoritmust, de a keretei egyértelműek voltak, és éppen az volt a célja, hogy biztosítsa a stabil kormányzást, de a vesztesekre szavazó tömegeknek is meglegyen a képviselete.

A Fidesz 2014-ben eleget tett a régi kívánalomnak, hogy egy tízmilliós országnak ne legyen majdnem négyszáz fős parlamentje: 199 fős parlamentet csinált, 106 választókerülettel, amelyek lakosságszáma nem különbözhet 15 százaléknál többel. Eltörölte a területi listákat, az újraosztás a vesztesek között megmaradt, csak országos listán (van mondjuk győzteskompenzáció is), és a korábbi 750 ajánlócédula helyett csak 500 aláírást kell összegyűjteni (az ajánlócádulát csak egy jelöltnek lehetett odaadni, aláírást többnek is lehet), egy választókerületben a jelölt indításához. Országos listához kilenc megyében és a fővárosban kell összesen 27 jelöltet elindítani. Plusz eltörölték a második kört, amit úgyszintén antidemokratikusnak minősítettek oly sokan, holott azt szolgálta, hogy taktikázás és kivárás helyett valódi foci legyen a pályán.

Az 5 százalékos küszöb maradt.

A kormányzó pártokat azonnal a választói kerületek saját képükre szabásával, gerrymanderinggel vádolták akkor, de a mostani kritika nem erre irányul, hanem az egész választási rendszer állítólagos igazságtalanságaira.

Teljes mértékben arányos választási rendszerre gondolhattak az érintettek, Gulyásék videójának résztvevői, ami úgy a legarányosabb, ha egyetlen szuperkerület van, tehát az egész ország egy választókerület (van ilyen). Kérdés, ha nincs területi képviselő, a rendszer tisztán arányos, akkor nem szakadnak-e el a politikusok még jobban a választóktól. Nem mondhatják, hogy ennek és ennek a húszezer embernek a képviselője vagyok. Mostanában nagy divat a regionalizmus: nos, a regionalizmusnak épp a választókerülethez kötött képviselő a záloga a törvényhozásban. Az amerikai kongresszusi képviselőknek és szenátoroknak van több alkalmazottjuk, akik egész nap a telefonokat emelgetik, fogadják a választók hívásait, panaszait. De a parlamenti képviselők egy egész országot képviselnek mindannyian, akkor melyiküket kell elérnünk a bajainkkal? Nekik mind a tízmillió választó hívásait fogadni kell?

Történelmi jogon a győztes mindent visz-rendszereké az elsőség. A demokratikus választások őspéldája a brit rendszer, tetszik vagy sem. Nagyon szép, ha ennek reprezentációs aránytalanságait mérsékelni akarjuk, de igazából az arányosító listák pusztán kiegészítő dolgok a területi képviselők rendszere mellé. Magyarán teljes mértékben demokratikus dolog a győztes minden visz-rendszer is, és a másik véglet is. Nem csak egyféle igazságos választási rendszer létezik, hanem többféle. A britek és az amerikaiak például kiütést kapnának egy csak listás, arányos rendszertől. (Az amerikaiak egyébként a világ egyik legzseniálisabb rendszerével oldották meg a tagállamok egyenlő, de mégis lakosságarányos képviseletét azzal, hogy nem átlagolták a kettőt, á la EU, hanem egyszerre alkalmazzák, két házban. Pofon egyszerű, működik.)

Gulyásnak tehát nincs igaza, a legarányosabb választási rendszerben is a Fidesz nyerne jelenleg. Bayernek meg ezúttal még inkább igaza van, nem látjuk a felháborodást a francia aránytalan eredmények miatt.

Ha a francia rendszer igazságos, akkor a magyar is az. Vagy az igazságosság mércéje az, hogy a világnézetileg megfelelő jelöltek győznek-e?

Az sem ér, ha ki akarjuk zárni, hogy bárki kétharmadot érjen el. Miért ne érhetne, ha annyian szavaznak rá? Médiafelületileg igaza van Gulyásnak, közpénzügyileg megint csak nincs, ugyanúgy a választáson egy százalékot elérő pártoknak jár a költségvetési támogatás, mint korábban.

A győztes preferálása igenis fontos, a kormányozhatóság miatt, a fene se akar olyat, hogy sokpártos koalíciók topogjanak helyben és ne csináljanak semmit, a la Szlovákia vagy Hollandia. A konszenzus szép, de vannak fontosabb dolgok is. Az viszont szép lenne, ha népszavazással legitimálnának egy választási rendszert.

A leginkább pedig mégiscsak az számít, hogy ki nyer meg egy választást: ha 2018-ban Gulyásék nyernének (hála az égnek nem fognak), akár picivel is, akkor őket preferálná a választási rendszer, és nekik lenne aránytalan többségük. Győzni tehát ugyanolyan esélyekkel lehet most is, mint a korábbi rendszerben, rajthoz állni meg könnyebben.

Címkék: Publicisztika

Ezeket a cikkeket olvastad már?