Publicisztikák

Tovább

Útileírások

Tovább
2017.06.21.

Persze, ezt is tudtuk előre. Egyenes út vezet idáig, ha elszabadul az elmebeteg liberalizmus: 

„Szinte az összes plébániáját bezárja egy német püspökség

Stephan Ackermann, a németországi Trier katolikus püspöke bejelentette, hogy egyházmegyéje bezárja összes plébániájának 96%-át.

A trieri egyházmegye, ami a legrégebbi egyházkerület Németországban, felszámolja 903 plébániáját, 35-re csökkentve azok számát – jelentette a Gloria Tv. Az intézkedést Stephan Ackermann püspök jelentette be egy egyházmegyei tájékoztató gyűlésen Trierben. Bejelentése során a püspök „válságról” beszélt.

Nem csak a trieri egyházkerület, hanem az egész német egyház válságát mutatja az a Reinhard Marx bíboros által feltárt tény is, hogy a 2016-os évben az 1,7 milliós katolikus lakosságú müncheni érsekség szemináriumába mindössze egyetlen papnövendék jelentkezett.

Marx bíboros erről panaszkodva különösen sürgette a Ferenc pápa egyik legújabb interjújában felvetett megoldás bevezetését az egyes egyházmegyékre jellemző paphiány ellensúlyozására: a viri probati, a kipróbált házas férfiak papi funkcióba emelését – számolt be a Katolikus Válasz.” (mandiner) 

De végül is, semmi baj. Majd a bezárt plébániákra hamarosan beköltöznek a muszlim hitszónok képzők. Ott lesz jelentkező, elég. Merkel és a pápa (akinek semmit sem jelent Európa, és a jelek szerint ugyanennyit jelent a katolicizmus maga) úgyis éppen most egyeztek meg, hogy a falakat le kell bontani. Értsd: az összeset be kell engedni Európába.

(„Vatikáni találkozó: Merkel és Ferenc pápa a falak ledöntésére szólított fel

Afrikáról, a párizsi klímaegyezményről és multilaterális politikai és társadalmi kérdésekről is szó volt Ferenc pápa és Angela Merkel találkozóján szombaton a Vatikánban. A katolikus egyházfő és a német kancellár a falak ledöntésének szükségességét is hangsúlyozta.

Afrikáról, a párizsi klímaegyezményről és multilaterális politikai és társadalmi kérdésekről is szó volt Ferenc pápa és Angela Merkel találkozóján szombaton a Vatikánban, s a német kancellár Pietro Parolin szentszéki államtitkárral is egyeztetett az aktuális nemzetközi kérdésekről. A pápával folytatott, a vatikáni protokoll szerint hosszúnak számító, 40 perces találkozója után Merkel a jelen lévő újságírók szerint sajnálatát fejezte ki, hogy Egyesült Államok kilépett a globális felmelegedés mérséklésére kidolgozott egyezményből.

A katolikus egyházfő és a német kancellár a „falak ledöntésének” szükségességét hangsúlyozta. (…)” (mandiner)

Címkék: Publicisztika
2017.06.21.

Szilvay Gergely cikke a mandinerről – csak hogy minden világos legyen: 

Mi is az az igazságos választási rendszer?

Írta: Szilvay Gergely 

Ha a francia rendszer igazságos, akkor a magyar pláne az. Vagy az igazságosság mércéje az, hogy a világnézetileg megfelelő jelöltek győznek-e? A győztes preferálása igenis fontos a kormányozhatóság miatt: a fene se akar olyat, hogy sokpártos koalíciók topogjanak helyben és ne csináljanak semmit.

Bayer Zsolt akadt ki legutóbb azon, hogy a 444 szerzője olyannyira felmagasztalta a francia demokráciát Macron győzelme miatt, tekintve, hogy Macron „egy soha nem látott alacsonyságú részvétel mellett szerezte meg a voksok 32 százalékát, és ezzel egyszersmind megszerezte a mandátumok hetven százalékát”. A 444 ugyanis nem kifogásolta, pusztán ímmel-ámmal furcsálta a győzelmi arányt, eközben persze prüszkölnek az új magyar választási rendszertől. Tehát „a voksok 32 százalékával megszerezni a mandátumok kétharmadát igazságos és demokratikus szisztéma. A voksok 45 százalékával megszerezni a mandátumok kétharmadát igazságtalan és antidemokratikus szisztéma.”

Ezt kicsit megelőzően Gulyás Márton hirdetett harcot a választási rendszer átalakításáért, még most, ellenzékben, a 2018-as választások előtt, mivel szerinte „a Fidesznek nem a támogatottsága ilyen nagy, hanem a rendszer által nekik kínált előny aránytalan.” Gulyás úgy látja: „Lehet és kell is beszélni az ellenzéki pártok szerencsétlenségeiről, szervezetlenségéről; de alapvetően az a probléma, hogy egy szisztematikusan, jól építkező új pártnak sem áll rendelkezésére sem médiafelület, sem megfelelő közforrás. A választójogi törvény aránytalansága pedig lehetetlenné teszi, hogy a társadalmi támogatottságának megfelelő képviseletet szerezzen a parlamentben. Ilyen összeállítás mellett nem lehet beszélni az ellenzéki pártok alkalmatlanságáról, hiszen a rendszer azt sem teszi lehetővé, hogy kiderüljön az alkalmatlanságuk. Ez a rendszer brutálisan igazságtalan.”

Egy fejezettel korábban Donald Trump győzelmekor hallgathattuk, hogy micsoda választási rendszer az, ahol a voksok kisebbségével lehet győzni, de az amerikai választási rendszer egyedi felépítésű a szövetségi rendszer miatt. Időnként a „győztes mindent visz” angol szisztémája is felveti a demokratikusság kérdését, az új magyar választási rendszer azonban nyilvánvalóan az ellenzék elnyomására és a diktatúra kiépülésére irányulhat.

Nos, Gulyásék konszenzuskereső videójával egy a baj:

végig az igazságos választási rendszert szajkózza, ám egy szó sem esik arról, hogy milyen is az. Az ilyen konkrétumok nélküli jelszódobálást hívjuk klasszikusan kocsmapolitizálásnak.

Így csak a megérzésünkre hagyatkozhatunk, és megpróbálhatjuk a fenti nyilatkozatból kikövetkeztetni, hogy Gulyásék mire gondolhatnak: egy minél arányosabb választási rendszerre.

Előre bocsátom: a mostani magyar választási rendszer tulajdonké n a korábbi kicsit egyszerűsített változata, átláthatóbb, könnyebb jelöltet indítani benne, ugyanakkor kétségkívül valamivel jobban segíti a mindenkori győztest, de azért még elég messze vagyunk a brit rendszertől.

Miért is?

A rendszerváltáskor olyan szisztémát kerestünk, amiben kiegyensúlyozza egymást az arányos képviselet és a kormányozhatóság. Így esett a választás a német megoldásra, ahol a választói kerületekben a győztes ugyan mindent visz, de a többi szavazatot visszaosztják megyei és országos listákon a vesztesek között (a Hagenbach-Bischoff formula szerint, de csak matekmániások nézzenek utána az algoritmusnak). Mindehhez volt 176 választói kerületünk, ami 176 helyet jelentett a 386 fős parlamentben. 125-152 helyet töltöttünk fel megyei listákról, a maradékot pedig az országosról.

 

Az alkotmánybíróság már többször (2005, 2010) felszólította a mindenkori kormányt, hogy gondolja újra a választói kerületeket, mivel akkora különbségek lettek a lakosságszámban, hogy az sértette az egyenlő képviselet elvét (mivel nem lehet megoldani a pontosan azonos lakosságszámot, ezért bizonyos különbség még megengedett).

Nos, a választási rendszer iszonyat bonyolult volt, ember volt a talpán, aki megértette az algoritmust, de a keretei egyértelműek voltak, és éppen az volt a célja, hogy biztosítsa a stabil kormányzást, de a vesztesekre szavazó tömegeknek is meglegyen a képviselete.

A Fidesz 2014-ben eleget tett a régi kívánalomnak, hogy egy tízmilliós országnak ne legyen majdnem négyszáz fős parlamentje: 199 fős parlamentet csinált, 106 választókerülettel, amelyek lakosságszáma nem különbözhet 15 százaléknál többel. Eltörölte a területi listákat, az újraosztás a vesztesek között megmaradt, csak országos listán (van mondjuk győzteskompenzáció is), és a korábbi 750 ajánlócédula helyett csak 500 aláírást kell összegyűjteni (az ajánlócádulát csak egy jelöltnek lehetett odaadni, aláírást többnek is lehet), egy választókerületben a jelölt indításához. Országos listához kilenc megyében és a fővárosban kell összesen 27 jelöltet elindítani. Plusz eltörölték a második kört, amit úgyszintén antidemokratikusnak minősítettek oly sokan, holott azt szolgálta, hogy taktikázás és kivárás helyett valódi foci legyen a pályán.

Az 5 százalékos küszöb maradt.

A kormányzó pártokat azonnal a választói kerületek saját képükre szabásával, gerrymanderinggel vádolták akkor, de a mostani kritika nem erre irányul, hanem az egész választási rendszer állítólagos igazságtalanságaira.

Teljes mértékben arányos választási rendszerre gondolhattak az érintettek, Gulyásék videójának résztvevői, ami úgy a legarányosabb, ha egyetlen szuperkerület van, tehát az egész ország egy választókerület (van ilyen). Kérdés, ha nincs területi képviselő, a rendszer tisztán arányos, akkor nem szakadnak-e el a politikusok még jobban a választóktól. Nem mondhatják, hogy ennek és ennek a húszezer embernek a képviselője vagyok. Mostanában nagy divat a regionalizmus: nos, a regionalizmusnak épp a választókerülethez kötött képviselő a záloga a törvényhozásban. Az amerikai kongresszusi képviselőknek és szenátoroknak van több alkalmazottjuk, akik egész nap a telefonokat emelgetik, fogadják a választók hívásait, panaszait. De a parlamenti képviselők egy egész országot képviselnek mindannyian, akkor melyiküket kell elérnünk a bajainkkal? Nekik mind a tízmillió választó hívásait fogadni kell?

Történelmi jogon a győztes mindent visz-rendszereké az elsőség. A demokratikus választások őspéldája a brit rendszer, tetszik vagy sem. Nagyon szép, ha ennek reprezentációs aránytalanságait mérsékelni akarjuk, de igazából az arányosító listák pusztán kiegészítő dolgok a területi képviselők rendszere mellé. Magyarán teljes mértékben demokratikus dolog a győztes minden visz-rendszer is, és a másik véglet is. Nem csak egyféle igazságos választási rendszer létezik, hanem többféle. A britek és az amerikaiak például kiütést kapnának egy csak listás, arányos rendszertől. (Az amerikaiak egyébként a világ egyik legzseniálisabb rendszerével oldották meg a tagállamok egyenlő, de mégis lakosságarányos képviseletét azzal, hogy nem átlagolták a kettőt, á la EU, hanem egyszerre alkalmazzák, két házban. Pofon egyszerű, működik.)

Gulyásnak tehát nincs igaza, a legarányosabb választási rendszerben is a Fidesz nyerne jelenleg. Bayernek meg ezúttal még inkább igaza van, nem látjuk a felháborodást a francia aránytalan eredmények miatt.

Ha a francia rendszer igazságos, akkor a magyar is az. Vagy az igazságosság mércéje az, hogy a világnézetileg megfelelő jelöltek győznek-e?

Az sem ér, ha ki akarjuk zárni, hogy bárki kétharmadot érjen el. Miért ne érhetne, ha annyian szavaznak rá? Médiafelületileg igaza van Gulyásnak, közpénzügyileg megint csak nincs, ugyanúgy a választáson egy százalékot elérő pártoknak jár a költségvetési támogatás, mint korábban.

A győztes preferálása igenis fontos, a kormányozhatóság miatt, a fene se akar olyat, hogy sokpártos koalíciók topogjanak helyben és ne csináljanak semmit, a la Szlovákia vagy Hollandia. A konszenzus szép, de vannak fontosabb dolgok is. Az viszont szép lenne, ha népszavazással legitimálnának egy választási rendszert.

A leginkább pedig mégiscsak az számít, hogy ki nyer meg egy választást: ha 2018-ban Gulyásék nyernének (hála az égnek nem fognak), akár picivel is, akkor őket preferálná a választási rendszer, és nekik lenne aránytalan többségük. Győzni tehát ugyanolyan esélyekkel lehet most is, mint a korábbi rendszerben, rajthoz állni meg könnyebben.

Címkék: Publicisztika
2017.06.21.

Mint tudjuk, mind közül a legidiótábbak, legelviselhetetlenebbek és legkártékonyabbak a német zöldek. Akik valójában lilák.

Egyiküknek most a következő ötlete támadt:

„Gyakorlatilag szír falvakat hozna létre Kelet-Európába egy német zöldpárti képviselő

Az európai menekültkrízist övező vita közepette a zöldek európai paralamenti frakciójának elnöknője, Ska Keller a menekültek nagyobb csoportjainak Kelet-Európai áttelepítését szorgalmazná. A politikus úgy érvelt, az intézkedés elősegítené a bevándorlók integrációját.

A zöldpárti képviselő a Neuen Osnabrücker Zeitunggal való beszélgetésében állt elő javaslatával, miszerint egy egész szíriai falut kéne átköltöztetni Lettországba – írta a Focus. A képviselőnő elmondta: a krízis során egyértelművé vált, hogy a menekültek szívesebben mennek oda, ahol már honfitársaik is élnek, akik segíthetnek nekik az integrációban és a beilleszkedésben. „A szíriai falu ötlete egy lehetőség, amit fel tudunk használni. Például akkor, amikor a szír menekültek nem akarnak egyedül egy olyan országba települni, ahol még nincsenek letelepített honfitársaik."

Erről az opcióról a Kelet-európai országok ellenállása esetén is tárgyalni kell, szükség esetén le kell cserélni a befogadó országot – reflektált a többek között Magyarország ellen is zajló bizottsági eljárásra és a kelet-európai országok eddigi ellenállására Keller. „A menekültek befogadásának megtagadása ütközik az EU jogszabályaival" – hangsúlyozta a politikus.

Az Európai Bizottság nemrég indított eljárást Magyarország, Csehország és Lengyelország ellen az Unió 2015-ös megállapodásának megsértéséért, amiért azok húzodoztak a megállapodásban rögzített számú menekültet befogadni az országukba.

A menekültek elosztásának témája a június 22-23-án esedékes EU-csúcson is fel fog merülni – számolt be a Focus.” (mandiner) 

Nos, nekünk támadt egy még ennél is sokkal jobb ötletünk! A zöldek európai parlamenti frakcióját teljes egészében át kellene telepíteni Szíriába! Ez nagyban elősegítené integrálódásukat a normális, nem ön- és közveszélyes emberek világába. És ami még nagyon fontos: nehogy itthon felejtsék a Junckert meg a Verhofstadtot! 

2017.06.20.

2017.06.20.

A hír: 

„Meghalt egy teherautósofőr, aki Calaisnál menekültek által emelt útakadály miatt ütközött 

Meghalt egy lengyel rendszámú teherautó sofőrje Calais közelében, miután járművével egy tiltakozó menekültek által emelt útakadály miatt karambolozott. A teherautó azután kapott lángra, hogy az akadály miatt megálló másik teherautónak ment neki.

Francia hatóságok szerint ez volt az első halálos baleset, ami ilyen útakadály következtében történt azóta, hogy 2014-ben nagyobb számban érkeztek a város környékére menekültek.

Fotó: AFP

A baleset hajnali négy előtt történt az A16-os autóúton. A hatóságok elmondása szerint az áldozat személyazonosságának megállapítása nehéz lesz a komoly égési sérülések miatt. Azt is közölték, hogy kilenc eritreai menekültet vettek őrizetbe az egyik blokád miatt megállt teherautóról.

Calais környékén évek óta rengeteg menekült és migráns táborozott, a legtöbben Nagy-Britanniába szerettek volna átjutni, a francia rendőrség tavaly év végén komoly erőkkel ürítette ki a tábort. Az útakadályok emelésével azt próbálják meg elérni, hogy a kikötő felé tartó teherautók és kamionok lelassítsanak, és lehetőségük legyen felugrani és elbújni a járműveken.

Az utóbbi hónapokban a helyi beszámolók szerint sok olyan menekült tért vissza a térségbe, akiket a francia hatóságok az ország más területeire költöztettek át. Továbbra is Nagy-Britanniába szeretnének átjutni, annak ellenére, hogy a nagyon megerősített biztonsági intézkedések miatt erre nincs sok esélyük.” (Guardian, 444) 

És a kérdések: vajon mikor lesznek örökre eltakarítva ezek az állatok onnan? És mikor lesznek végre eltakarítva egész Európából?

Címkék: Publicisztika
2017.06.20.

Irány Líbia! Mert szeretnénk, ha Líbia is erős, multikulturális, sokszínű ország lenne. Akinek pedig Líbia nem elég nagy kihívás, hajózzon tovább Szaud-Arábiáig!

2017.06.16.

Címkék: Publicisztika
2017.06.16.

„Vona újra álruhában járta az országot

A Jobbik elnöke talicskával követek hordott, majd kenneleket tisztított egy kutyamenhelyen.

A Jobbik elnöke folytatta álruhás országjárását. Vona Gábor egy gyöngyösi  kutyamenhelyen járt, ahol talicskával köveket hozott, majd valóban beöltözve kenneleket mosott. A pártelnök hangsúlyozta, hogy a Jobbik kiemelten fontosnak tartja az állatvédelmet, szerinte ugyanis „aki a mai napon állatokat kínoz, a holnapi napon embereket fog”. (mandiner) 

Azért lássuk be: van a lapos, teljesen felesleges közhelyek puffogtatásának  olyan mélysége, ahová már tényleg csak saját felelősségére merülhet az ember, védőfelszereléssel, mert abban a mélységben Vona Gábor vár reá, azt meg nehéz kimosni…

2017.06.16.

A hálás zsidók koszorúinak szalagjai, akik nem felejtették el, kinek köszönhetik megmenekülésüket...

Címkék: Publicisztika
2017.06.14.

Alább egy „apróság”, mely igazolja, miért életveszélyesek és elviselhetetlenek ezek a szervezetek, és miért kell mindegyiket a helyére szorítani.

Minden együttérzésem a meghurcolt rendőröké, a rendőrök családjáé, és remélem, egyszer majd a bűnözők is megbűnhődnek, csakúgy, mint ezek a tisztességes embereket tönkretevő, bűnözőket védő, az egész társadalom természetes és józan értékítéleteit és természetes jogérzékét felülíró nyomorult gazemberek.

Íme, három magyar rendőr története a Helsinki Bizottsággal: 

„ÖRÜL A JOGVÉDŐ:

Jogerősen is börtönbe megy a tolvajt fogó zsaru 

Míg a tolvaj bűnözőket felkaroló Helsinki Bizottság háza táján pukkannak a pezsgők, addig három rendőrcsaládban most a könnyek folynak. Ketten elvesztették hivatásukat, míg a harmadikban az apától való búcsúzkodás ideje jött el. Letöltendő börtönre ítélték, mert az általa elfogott tolvajok azt állítják: bántalmazta őket.

A leszerelt zsaruk nem beszélnek róla, de mindenki tudja: ha akkor nem fogják meg a tolvajokat, ha később érnek ki, ha elfordítják a fejüket... most minden rendben volna.

Az eljárás alapjául szolgáló esemény még 2013. júliusában történt Hatvan határában, egy kukoricásban, ahol öt tolvaj bűnöző kukoricacímert lopott és a helyi rendőrök őket cselekményük közben tettenérték. Az eltulajdonított vagyoni érték mintegy 600 ezer Ft.

Az öt bűnözőt a Helsinki Bizottság nevű, önmagát "jogvédőnek" nevező ügynökség azonnal felkarolta és segítségükkel feljelentést tettek, miszerint a rendőrök a helyszínen nem adtak nekik inni, sőt bántalmazták is őket.

A tolvajokat, előállításuk után orvos vizsgálta meg, aki semmilyen sérülést, külsérelmi nyomot nem látott rajtuk, azonban négy nappal az intézkedés után egyikük beszerzett egy látleletet bordatörésről, természetesen azt állítva, hogy e sérülését még az intézkedés során szerezte.

Az ügyben a Központi Nyomozó Főügyészség indított nyomozást, majd a tolvajok ellentmondásos vallomásait, a rendőrök egybehangzó vallomásait és az orvosi véleményt figyelembe véve arra jutott, hogy nem állapítható meg bűncselekmény elkövetése.

A Helsinki Bizottság persze panasszal élt, de nagy sajnálatukra az újraindított és végigvitt második nyomozás is erre a megállapításra jutott. Végül maguk a jogvédők vették kézbe a dolgot és pótmagánvádas eljárásban állíttatták bíróság elé a rendőröket.

Az eseményről anno a Népszava nevű sajtóorgánum számolt be legelőször. Persze figyelembe vette, hogy a tolvajokat általában nem kedvelik még olvasóik sem, így hatva az érzelmekre, fogalmazásmódjában a tolvajbanda cselekménye egyszerűen így szerepel – tessék figyelni! - „gyógyszeralapanyaghoz gyűjtött” kukoricacímert. Így azért mindjárt másképp hangzik a cselekmény: a lopásból egyszeriben nemes gesztus születik.

Az újság azt is kihangsúlyozta, hogy a kukoricacímert egyébként nem szedte le a tulajdonos, tehát ergo - szerintük - nincs is vagyoni kár...

A cikk folytatása szerint a rendőri intézkedés során az események „eldurvultak” és a rendőrök megbilincselték a tetteseket, sőt kettőt közülük bántalmaztak is. Tehát a bilincselés már eldurvulásnak számít...

A drámai történet persze ennyivel nem ért véget: a cikk kiemeli azt is, hogy az elfogott tetteseket "órákon keresztül" fektették a földön és nem adtak nekik vizet sem...

Az eljárás során kiderült, hogy az elfogott tolvajok közül ketten ellenszegültek a rendőri intézkedésnek, így velük szemben szükségessé vált a testi kényszer alkalmazása. A földre fektetés pedig nem „órákig” tartott - ahogy a jól hangzó klisé állítja - , hanem csak addig, amíg kiérkeztek az előállításban segédkező, valamint a helyszíni szemlét lefolytató kollégáik. Az intézkedőknek addig maguknak is a napon kellett ácsorogni, de persze ez már kevesebbeket érdekel...

Hogy vizet miért nem kaptak a tettenért tolvajok, arra viszont bizony valóban nehéz magyarázatot találni... Vélhetően azért, mert a kukoricaföldön viszonylag kevés vízcsap áll rendelkezésre, a tolvajok pedig a gyógyászati/jótékonysági akciójukhoz nem vittek magukkal...

Az ügyben kirendelt orvosszakértő annyit állapított meg, hogy a szóban forgó bordatörés keletkezhetett akkor is amikor intézkedtek a rendőrök, de akár később is, sőt kihangsúlyozta hogy ez nem egyértelműen megállapítható!

A tolvajok közül csak négyen voltak hajlandóak megjelenni a tárgyaláson. Ötödik társuk rendre kivonta magát az eljárásból már a nyomozati szakban is.

Az ügyben a nyomozás során kihallgatott, az eljárásban nem szereplő tucatnyi rendőr tanú vallomását a Helsinki Bizottság indítványára a bíróság nem vette figyelembe, mert ők "összebeszélhetnek". A bizonyítási eljárás magját így csak a négy tolvaj vallomása jelenti (ők ugyanis nem beszélhetnek össze).

A bíróság azzal az indoklással, hogy az ítéletnek prevenciós jellege van, vagyis a célja a hivatalos személyek elrettentése, egy rendőrt másfél év letöltendő szabadságvesztésre, kettőt felfüggesztett szabadságvesztésre és lefokozásra ítélt, amely azt jelenti, hogy mindhárom vádlott rendőri karrierjének vége szakad... Az ítélet jogerős.

Az ügyet generáló Helsinki Bizottság az elért hatalmas sikerről, már anno, az első fok után is büszkén számolt be honlapján, sőt azt a tényt, hogy a rendőri brutalitás áldozatai tettenért tolvajok voltak, egyenesen elhallgatta. Helyette így fogalmazott: „a Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsa három rendőrt ítélt el első fokon bántalmazás hivatalos eljárásban és testi sértés bűncselekménye miatt, amiért megrugdostak és ütlegeltek két SÉRTETTET.”

Tetszik érteni? Két „sértettet”... Nem két ellenszegülő, tettenért tolvaj bűnözőt, hanem két "sértettet"...

"Nagyon remélem, hogy ez példaértékű lesz" - nyilatkozta jókedvűen Győző Gábor, a Helsinki Bizottság nevű, önmagát "jogvédőnek" nevező szervezet alkalmazottja a TV2-nek a tárgyalás után.

A tolvajok lopási ügye persze hamarabb lezárult. Ők cselekményükért – másik bíróságtól - jogerősen figyelmeztetésben részesültek és 20 ezer Ft eljárási költség megfizetésére kötelezték őket. Úgy tűnik, esetükben nem volt fontos a katonai tanács által hangsúlyozott „elrettentés”... Győző Gábor duplán örülhet, hisz talán ez az ítélet is kellő mértékben "példaértékű" - a lopást fontolgatóknak...

„Megjelennek a mesterséges testületek, amiket beinjekcióznak a struktúrába. Bizottságok, amiket senki nem választott meg. (...) a média, akik önkényesen formálják a véleményedet.”

Yuri Bezmenov – volt KGB ügynök a felforgatás tudományáról – Los Angeles 1983.

„Az ügynök már régen ott van a feladatra. Egy tiszteletben álló polgár. Esetleg fizetést kap különféle alapítványoktól törvényes küzdelmei címén, például az emberi jogokért, a nők jogaiért, a gyermekek jogaiért, vagy a fogvatartottak jogaiért... valamiért. (...) Utálat és bizalmatlanság keltése azon emberek felé, akiknek meg kellene védeniük téged és be kellene tartassák a törvényeket és a rendet... (...) Morális relativitás. Ez egy lassú helyettesítődési folyamat, melyben az alapvető erkölcsi értékek cserélődnek fel. A végére egy bűnöző már nem is bűnöző.”

Yuri Bezmenov – volt KGB ügynök a felforgatás tudományáról – Los Angeles, 1983. 

Kedves olvasó! Ha nem jelent nehézséget, a meghurcolt zsarukért tedd meg, hogy megosztod ezt a posztot, hisz a "példaértékűség" és az "elrettentés" úgy működik, ha mások is megismerik...! Hadd örüljön a "Bizottság"...!

 Megjegyzés: A Helsinki Bizottság a Magyarországon Soros György pénzéből működő 65 egyesület egyike, akik megpróbálnak a magyar emberek között feszültséget kelteni és bomlasztani​. Nagy szerepük van ma is az illegális bevándorlók dédelgetésében.”

Címkék: Publicisztika

Ezeket a cikkeket olvastad már?