KLÍMAVÁLTOZÁS - 3.

Végül pedig olvassák el Bogár László barátom összefoglalóját a témában:

Klíma-kihívás

Mítosz és valóság az emberi megismerésben 

Mottó:

Szeressétek azokat, akik keresik az igazságot, de óvakodjatok azoktól, akik már meg is találták azt.”
 

A világ végtelen számú elbeszélhetősége

  Gondolatmenetem mottójául egyébként először Oswald Spengler Nyugat alkonyacímű korszakos művének egyik meghatározó mondatát választottam volna, íme…..:

  „Annyi világ van, ahány lény a világon, s az állítólag egyetlen, egyetemes és örök világ, amelyről mindenki azt hiszi, hogy a többiekével közös, mindegyikőjük létezésében mindig új, egyszeri és soha meg nem ismétlődő élmény.”

  Tudomásul kell tehát vennünk egy felől, hogy mindnyájan egymástól eltérő „világokban” élünk, de mégis fel kell tételeznünk ennek a „többiekével közösnek” a létezését, mert csak így nyer valóságos értelmet bármely gondolatunk és cselekedetünk, ezek átgondoltsága és összehangoltsága

 

Alexis de Tocqueville

  „A múlt már nem világítja meg a jövőt, így aztán az emberi szellem most sötétben tapogatózik”…írja Tocqueville a Felvilágosodás második     évszázadában…

 

A klíma-kihívás értelmezési rétegei

  A kérdés az elsődleges felszínen tehát az elbeszélési módok, vagyis a narratívák háborújaként érzékelhető. Az egyes elbeszélési módok mögött vélt vagy valós érdektörekvések, hatalmi súrlódások, nyelv-politikai játszmák egész sora kavarog sok-sok  vad örvénylésben

  A mélyebb rétegekben azonban a világot uraló nyugatias modernitás egyre mélyülő válsága húzódik. Ez az önfelélő és létpusztító berendezkedés valóban felélni látszik az ember külső és belső természetének végső tartalékait. Minden, így a klíma-ügy is erről szól.

 

A klíma, mint konkrét kérdés

  A lejátszás-technikai felszínen mindez úgy jelenik meg, hogy a Föld lég és vízkörzési rendszereiben zajlik egy átalakulási folyamat, amelynek mérhetősége, illetve lehetséges okai és következményei igen éles összecsapások alapját képezik. A változások fő jellemzője az üvegház-hatást kiváltó gázok arányának növekedése, illetve az ennek nyomán fellépő hőmérséklet növekedés. A konfliktusok fő oka az, hogy vitatott maga a folyamat is, de legfőképpen az, hogy mindezt az emberi civilizáció okozza-e. És végül, hogy, akkor mi a teendő, van-e egyáltalán tennivalónk?

 

A szándékosan lebutított közbeszédben mindez a következőképpen mutatkozik meg

  Kamu az egész klímaügy, az alternatív energiatermelők valamint a zöldek kitalációja

  Zajlik ugyan egy átalakulási folyamat, de ennek semmi köze az emberi tevékenységhez.

  Az ember okozza és mindez az emberiség jelenének és jövőjének legnagyobb kihívása

  A hatalmi elitek manipulációja az egész, ezért teljesen érdektelen, nem kell foglalkozni vele.

 

Én elmentem Klímacsúcsra Párizsba….

  Több, mint négyezer sorstársammal együtt én is eltöltöttem négy napot a 11 napig tartó monstre Párizsi klímacsúcson. Tapasztalataim azt látszanak visszaigazolni, hogy elsősorban hatalmi játszmákról van szó. A tét a globális energetikai rendszerek hatalmi ellenőrzésnek koncentrálása, egy olyan fegyelmező-hatalmi rendszer létrehozása, amely globális véleményhatalmi eszközként használt média segítségével kényszeríti a szereplőket a rejtett hatalmi törekvéseknek való feltétlen engedelmességre. Az egész professzionálisan megszervezett színjáték ezt a globális hatalmi törekvés-nyalábot szolgálta.

 

De egyáltalán mi az, hogy tény?

  Egy Émile Durkheim nevű francia szociológus terjedelmes műben foglalkozott atársadalmi tény kérdésével. Azt próbálta világossá tenni, hogy az emberi megismerést az objektivitás minden mérhetőségi illúziói ellenére a kollektív tudatalatti archetipikus mintázatai határozzák meg. Ez azt jelenti, hogy, amit kísérlettel igazolható ténynek tekintünk, az sem egyéb, mint sajátos hiedelem-együttes lelki  mintázatainak  rávetítése a valóságra.

 

Tyúk vagy a tojás?

  A Spektrum tv csatornán a római birodalom korszakából származó grönlandi jégbe zárt buborék összetételét tanulmányozták, és azt tapasztalták, hogy nőtt benne a széndioxid koncentráció. Ezt úgy értelmezi a filmben szereplő szakértő, hogy a gyors népességnövekedés és ennek nyomán az égetéses erdőirtás volt a kiváltó ok. Pedig lehetett fordítva is, a természeti okok (például vulkánkitörés) okozta felmelegedés fokozta a „zöldülést” és így az élelemtermelést. De ha eleve megvan a prekoncepció?!

 

A sarkkör és a Tao…

  Az északi sarkkör fölött, ahol a hőmérséklet kétszer olyan gyorsan emelkedik, mint a világ többi részén, a melegebb időjárás lehetővé teszi, hogy a gazdák egyre többféle zöldséget, magvakat, fűszernövényeket és más olyan növényeket termesszenek, amelyek eddig a mérsékelt éghajlatú területekre voltak jellemzők. A két héttel hosszabb és melegebb tenyészidőszakot jelzi, hogy például az alaszkai Fairbanksben a fagymentes napok száma   száz   év   alatt közel kétszeresére nőtt.

 

  Az állattartás is észak felé terjed, ahogy egyre könnyebb az állatok számára füvet, takarmányt termeszteni. Egy tanulmány szerint a klímaváltozás következtében a mai kaszálókon is 50 százalékkal nőhet a szénatermés a század végére. Amellett, hogy mindezek az éghajlatváltozás pozitív hatásait mutatják a sarkkörön, az sem mellékes, hogy a kártevők és a betegségek is elterjedhetnek az új területeken. Arról nem is beszélve, hogy északon is kiszámíthatatlanná vált az időjárás: egyes régiókban aszály pusztít, míg másutt korábban nem tapasztalt csapadékintenzitás árasztja el a mezőgazdasági területeket   főként a   kulcsfontosságú   évszakokban.

 

Globális hatalmi játszmák 1.

  Novemberben húsz fokkal volt melegebb az északi sarkvidéken, mint a sokévi átlag, a jégtakaró olvadásának köszönhetően a nagy turistahajók új utakat hirdetnek a korábban rettegett északi vonalakra, nem beszélve a kereskedelmi flottákról: közel az idő, amikor tényleg kifizetődőbb lesz a Jeges-tengeren megkerülni Ázsiát, mint a Szuezi-csatornán átevickélni. A sarkvidéken kétszer olyan gyors a klímaváltozás, mint máshol a világban. Mint egy friss jelentésben áll: sürgős beavatkozás nélkül a sarkvidéken élőknek a bolygó többi lakosánál is hamarabb kell katasztrofális hatásokkal szembenézniük. A klímaváltozásban azonban hatalmas  gazdasági potenciál  is  van,  és ez  a   nagypolitikát   sem   hagyja  hidegen.

 

Globális hatalmi játszmák 2.

  De a turizmusnál jóval nagyobb potenciál van a jég alatti erőforrásokban. Az eddig is jelentős arany- és uránkitermelésen kívül még rengeteg ásványi anyag van, köztük olyan, a high-tech iparban (elektronika) hasznosított ritkaföldfémek, amelyekre egyelőre Kínának kvázi monopóliuma van. Ha erre a piacra be tudnak lépni, az hatalmas lehetőségeket jelent a ritkán lakott hatalmas országnak nem véletlen, hogy Grönlandon egyre több a külföldi nagybefektető, köztük a kínaiak, akik éppen  most  fektetnek  be kétmilliárd dollárt.

  Donald Trump elnöksége minden korábbinál nagyobb lendületet adhat a kitermelést szolgáló kutatásoknak. Klímaváltozás-szkeptikus húrokat pengető jelölt az amerikai környezetvédelmi hatóság, az EPA élére, Tillerson révén a világ legnagyobb energiamogulja a külügyminiszteri székbe, akivel az Exxon Mobil az oroszokkal közös kitermelési projekteken dolgozott a sarkvidéken. Ezeket a Krím annektálása miatti szankciók miatt függesztették fel – most azonban  a  szankcióknak  is hamar vége lehet.

 

Inoculating the Public against Misinformation about Climate Change

  Effectively addressing climate change requires significant changes in individual and collective human behavior and decision-making. Yet, in light of the increasing politicization of (climate) science, and the attempts of vested-interest groups to undermine the scientific consensus on climate change through organized “disinformation campaigns,” identifying ways to effectively engage with the public about the issue across the political spectrum has proven difficult. A growing body of research suggests that one promising way to counteract the politicization of science is to convey the high level of normative agreement among experts about the reality of   human-caused  climate change

  Yet, much prior research examining public opinion dynamics in the context of climate change has done so under conditions with limited external validity. Moreover, no research to date has examined how to protect the public from the spread of influential misinformation about climate change. The current research bridges this divide by exploring how people evaluate and process consensus cues in a polarized information environment. Furthermore, evidence is provided that it is possible to pre-emptively protect (“inoculate”) public attitudes about climate change against  real-world  misinformation

Although numerous independent assessments have found that the scientific community has reached a near-unanimous consensus on the reality of human-caused climate change, the general public has become increasingly polarized on the issue, particularly in the United States. This is problematic because addressing global climate change will require  large-scale  changes  in human behavior    and    decision-making……

 

 

Szarka László: Kockázatos energiatévhitek, dogmák

  Egyáltalán nem tartom jó ötletnek a figyelmet a sok-sok lehetséges természeti indikátor közül egyetlenegyre – a klímaváltozásra – koncentrálni. Még nagyobb hiba a klímaváltozást egyetlen kiváltó oknak: a széndioxid-emissziónak tulajdonítani. A 7,4 milliárd ember egyre nagyobb fogyasztása, az azzal együtt járó területfoglalás és -használat, ennek következtében a biodiverzitás-csökkenés, a nitrogén- és foszforciklusba való beavatkozás, a különféle földi természeti készletek kimerítése, a föld, a levegő és a víz elszennyezése sokkal komolyabb probléma, mint a légkör széndioxid-tartalmának növekedése. A hosszú távú hatás szempontjából egyébként figyelemre méltó tény, hogy a légköri széndioxid-tartalom 30 év alatt  14 %-kal  elősegítette  a  Föld  zöldülését!

 

Moralité:
avagy
mi ebből a tanulság?

  A legfőbb tanulság talán az, hogy az emberi létezés olyan komplex rendszerré vált, amely egyre kevésbé képes önmaga, illetve önmaga és a külső világ közötti kapcsolat szabályozására, ezért az óvatosság a rendkívül agresszív és átgondolatlan techno-evolúciós terjeszkedés tudatos lelassítása mindenképpen célszerű volna. Ám azt is meg kellene akadályozni, hogy ez a visszaszabályozás éppen azoknak a globális hatalmi szuperstruktúráknak a kezébe kerüljön, amelyek  ezt  az  ellenőrizhetetlen helyzetet előidézték.

Címkék: Publicisztika
Publicisztika
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Ezeket a cikkeket olvastad már?