ETNIKAI KONFLIKTUS?

Homoródalmás a világ közepe, s az én legkedvesebb székelyföldi falum. Ahová lassan húsz éve járok, és ahol még soha nem volt „etnikai konfliktus” – értsd: eddig soha nem került sor nyílt összecsapásra a falu cigányai és nem cigányai között.

Pedig akár sor is kerülhetett volna ilyesmire, mint bárhol máshol, ahol állandóvá válnak a helyi cigány közösség egyes tagjai által elkövetett bűncselekmények, amelyeknek semmilyen következményük nincs, ugyanis a rendőrség egész egyszerűen nem foglalkozik az ilyen esetekkel. Ez pedig csak gyűlik, gyűlik, a közösség nem felejt, de elfojtja magában a sérelmeit, egészen addig, míg egyszer csak betelik a pohár, és valami miatt kirobban a konfliktus. És akkor persze azonnal felvonul az addig semmivel sem törődő rendőrség, és nekilát „rendet tenni”.

Homoródalmás

Így történt ez Homoródalmáson is. Ahol a egyes cigányok –mint mindenhol máshol- folyamatosan kisebb-nagyobb bűncselekményeket követtek el, és rettegésben tartották a falu –főleg idősebb- lakóit. Akik –mint bárhol máshol- hiába fordultak panaszaikkal a rendőrséghez, egyszerűen elhajtották őket. Betörések, állandó lopások, verekedés – mindez a homoródalmási mindennapok része lett, és az egész közösség tudta, kik követik el mindezt.

Egyes cigányok követik el mindezt.

Aztán elkövetkezett egy, az egész falut mélyen megrázó gyilkosság, szintén cigány elkövetővel. Az áldozat egy idős asszony. A rendőrség végre méltóztatott cselekedni –egy gyilkosság aktáit mégsem süllyeszthették a fiók mélyére, mint minden más bűncselekmény aktáját hosszú-hosszú éveken át- a gyilkost letartóztatták, ám a félelem állandósult a településen.

Az elfojtott indulatok nyomása alatt jött el az a májusi nap, amikor végül kirobbant a konfliktus. Történt, hogy a falu egyik cigány gazdája, immáron sokadszorra a mások legelőjén legeltette teheneit. Két fiatal pedig felment hozzá az esztenára, hogy számon kérje mindezt. A számonkérésnek pedig az lett a vége, hogy a cigány egy kihegyezett karóval megszúrta az egyik fiatalt, a másikra pedig ráuszította a kutyáját. A fiatalok telefonon kértek segítséget az otthoniaktól, amikor is a felháborodott tömeg –úgy ötven ember- felment a helyszínre, és felgyújtotta az időközben az erdőbe menekülő cigány forgalomba nem bejelentett autóját és szétverte az esztenát. Majd egy második csoport is összeverődött a faluban, ezek az emberek a cigánysorra vonultak, ahol betörték egy vagy két ház ablakát.

Ebben a második tömegben ott voltak a rendőrök, köztük a szentegyházi rendőrfőnök, Kedves Endre is. A rendőrök nem csináltak semmit, nem csitították, nem fékezték meg a tömeget, egyszerűen csak elkísérték őket a cigánysorra. Az embereket az ablakok betörése után egyedül a jelen lévő alpolgármester, Rigó Mihály próbálta meg megnyugtatni, s végül ő is küldte haza a tömeget, mondván, ez nem elintézési mód, tartsák be a törvényes utat. A felháborodott emberek még a helyszínen tartózkodtak, amikor Kedves Endre rádión segítséget kért a rendőrségtől, mondván, a tömeg megtámadta a cigányokat és a jelen lévő rendőröket is(!). A románul zajló segélykérésnek fültanúja volt a rendőrfőnök mellett álló Rigó Mihály is, aki felháborodottan kérte számon Kedves Endrét, hogy miért hazudik, hogy mondhat olyat, hogy a rendőröket megtámadta a tömeg, „hát itt állok melletted, ki támadt meg benneteket?” szegezte neki a kérdést a hazudozó rendőrfőnöknek az alpolgármester.

Aztán a tömeg elvonult, ám a lavina elindult.

A faluban megjelent a rendőrség, és azóta vége a nyugalomnak, a békességnek, a normális életnek.

Rigó Mihály ellen feljelentést tettek (nyilván Kedves), miszerint ő vezette a tömeget a cigányok ellen(!). Az igazság az, hogy az alpolgármester küldte haza a tömeget.

További intézkedésként a rendőrség a megszúrt fiút és társát tartóztatta le! A szurkáló cigánynak semmi bántódása nem esett! Sőt: Azóta rendőri felügyelet alatt hordja be a tejet az esztenáról a faluba, traktorral, jogosítvány nélkül, ugyanis jogosítványa soha nem volt. Eközben a rendőrök minden nap minden falubeli magyart megállítanak, és horribilis összegű büntetéseket rónak ki a szekeresekre, biciklisekre, autósokra mondvacsinált vagy nevetséges indokokkal.

A fokozott rendőri jelenlét nem megnyugvást hozott Almásra, hanem tovább növelte a feszültséget, a védelem alatt álló cigányok pedig röhögve provokálják a falubeli magyarokat. Eljárások, feljelentések csak magyarok ellen zajlanak, magyarok ellen születtek.

Kedves Endre, a szentegyházi rendőrfőnök pedig, aki hosszú éveken át minden aktát elsüllyesztett, aki a falusiak egyetlen feljelentésével, sérelmével sem foglalkozott, most olyanokat nyilatkozik, hogy „Homoródalmáson hosszú éveken át rend és nyugalom uralkodott, csak az utóbbi egy évben vannak problémák”. Nyilvánvaló, hogy a rendőrfőnök az egy éve alakult polgárőrséggel akarja elvitetni a balhét, ugyanis a polgárőrség puszta léte szúrja egyesek szemét.

Mert egy székely falunak ne legyen polgárőrsége, ugye. Ez a lényeg, és ez már „magas” politika. Az a „magas” politika, ahová Kedves Endre is függeszti aggódó tekintetét, ki tudja, mióta…

Tehát Almáson most van egy feljelentett alpolgármester, van két megvádolt fiatal, akiket amúgy megtámadtak, megszúrtak, és van egy rakás magyar, akiket naponta idéznek be a csíkszeredai ügyészségre kihallgatásra, és akiket mindennel megfenyegetnek odabent. Van továbbá demonstratív rendőri jelenlét, a rendőrök pedig a magyarokat vegzálják, igazoltatják és büntetik úton-útfélen, a szurkáló cigány pedig ugyanezen rendőrök felvezetésével járja traktorjával a falut, jogosítvány nélkül. A többi cigány meg röhög és provokál.

A helyzetről amúgy a maszol.ro is beszámol egy riportban, íme, olvassák el ezt is:

 

"Homoródalmáson túl nagy a csend... (RIPORT)

2017. június 02., péntek, 19:43 | Kovács Boglárka

 

Homoródalmással kapcsolatban többnyire negatív hírek láttak napvilágot az elmúlt fél évben. A kívülállók előszeretettel kiáltanak roma-magyar etnikai konfliktust, holott ennél sokkal összetettebb a kép. Ellátogattunk a faluba, hogy megnézzük, milyen most a hangulat a Kis-Homoród menti településen, amely decemberben gyilkosság, nemrég pedig rongálással és gyújtogatással végződő nézeteltérés miatt került a figyelem középpontjába.

Homoródalmásra érkezésünkkor nyugodt légkört találtunk, a kívülálló szemével nézve, talán túlságosan is nyugodtat. Hétköznap délután lévén feltételeztük, hogy a helybéliek többsége munkában van, vagy a mezőn dolgozik. A nyár eleji falusi kép azonban egy valamiben mégis mást mutatott, mint a többi településen: az átlagosnál több rendőrautót láttunk az utak mentén, miközben a polgármesteri hivatalba siettünk, ahol már várt ránk az egy évvel ezelőtt megválasztott polgármester, Tikosi László.

 „Jelen pillanatban nyugodt a légkör Homoródalmáson, nincs feszültség a faluban. Erre több magyarázat is van. Nem mondom azt, hogy teljesen helyén vannak a dolgok, a nyugodtság annak tudható be, hogy az emberek többsége dolgozik. De közben folyik a rendőrségi kivizsgálás a májusban történt események után” – mesél a faluban tapasztalható hangulatról a polgármester, hozzátéve, hogy a rendőrség sorra hallgatja ki a falu lakóit, akikről azt feltételezik, hogy részt vettek a Vargyas-szurdokban található esztena megrongálásában, valamint egy autó felgyújtásában. 

 

A törvények betartatását akarja a falu

 

A polgármester hozzátette, hogy esténként fokozott rendőrségi és csendőrségi jelenlét van a faluban, de hangsúlyozta, hogy messze nem annyira feszült a hangulat, mint ahogy arról a sajtóban olvashatunk. A múlt héten Bukarestből érkezett roma jogvédelmi küldöttség, amelynek a tagjai Homoródalmáson találkoztak többek között a helyi roma közösség képviselőivel, a helyi tanács tagjaival, valamint a rendőrséggel. Tikosi László szerint a megbeszéléssel az volt a cél, hogy tisztázzák a nézeteltérések okait.

„A küldöttség tagjai etnikai konfliktus felől közelítették meg a helyzetet, amivel mi nem értettünk egyet. Elmondtuk, hogy nem roma-magyar ellentétről van szó, hiszen gyakran a romák között is verekedés tör ki. Itt arról van szó, hogy az emberek a törvények betartására vágynak, és sajnos ebben a faluban nagyrészt a romák azok, akik nem tartják be azokat. Tudni kell, hogy az elmúlt időszakban nagyon sok lopás, betörés történt Homoródalmáson. Ez pedig összegyűlt az emberekben, ez tehát ennek az egésznek a forrása, erre tett rá egy lapáttal a december végén elkövetett gyilkosság” – fejtette ki a polgármester.

Homoródalmásnak egyébként 1350 lakója van, ebből hozzávetőleg 200-250-en romák, akik a falu különböző részein élnek. A decemberi gyilkosság helyszínének környékén élnek tömbben, és a néhány héttel ezelőtti Vargyas-szurdoki incidens után ezen a helyen törték be romák házának ablakait.

 

Sokat tesznek azért, hogy minden jobb legyen

 

„Még a gyilkosság elkövetése előtt megfogalmazódott az igény a falu részéről, hogy polgárőrséget hozzunk létre. Teljesen jóindulattal indítottuk el, és a célja, hogyha valamelyik tag lopást, betörést lát, azt jelentse. Ez senkit nem hatalmaz fel arra, hogy önbíráskodjon, vagy bármilyen módon a helyszínen cselekedjen. Ez egyszerűen csak arról szól, hogy jelezzék a rendőrségek, ha láttak valamit, illetve, hogy tudjanak tanúskodni. A legutóbbi esettel kapcsolatban természetesen azt a nézőpontot próbálják erősíteni a kívülállók, hogy önbíráskodás történt. Ez spontán összejövetel volt, megtörtént” – állítja a polgármester. Megtudtuk tőle azt is, hogy minden utcában térfigyelő kamera működik.

Kiben bízzunk?

„Ez egy csendes élhető közösség volt, és ez most is így van. Én azt mondtam, hogy ezeket a dolgokat helyre kell tenni, a megbékélés felé kell tartani, és azt látom, hogy az is következik. Almás mindig olyan község volt, amelyre nemcsak a helyiek, hanem a környékbeliek is büszkék voltak. Most, hogy megtörtént ez a gyilkosság, címlapra kerültünk, aztán jött ez a nézeteltérés a Vargyas-szurdokban, megint címlapon voltunk. És bármerre megyek, mindenki az itt történt eseményekről érdeklődik. Kicsit sajnálom, hogy ez van, mert nem azért vállaltam ezt a tisztséget, hogy ilyesmikkel foglalkozzak, hanem azért, hogy javítsunk a falun, annak arculatán” – mondta a polgármester, aki reméli, hogy az elmúlt félév eseményei nem bélyegzik meg a falut, hiszen Homoródalmáson sok jó dolog történik. Tavaly újították fel az unitárius templom környékét, nem rég épült meg az önkéntes tűzoltó alakulat új „székhelye” a polgármesteri hivatal udvarán, amelyet követően tűzoltóautó beszerzésére keresnek támogatást, lelátót építenének a futballpályán, sőt a templom szomszédságában található Gothárd-házat is felújítanák, amelynek a falu számára hasznos rendeltetést szánnának.

 

Eredményes a polgárőr egyesület munkája

 

A homoródalmási polgárőrök január elején kezdték meg a munkájukat. Létjogosultságát igazolja, hogy körülbelül 110 taggal működik, férfiak és nők egyaránt részt vesznek benne, és amióta „járőröznek”, azóta megszűntek a faluban elkövetett lopások. Godra Venczel, az egyesület alelnöke azt mondja, korábban olyan is történt, hogy egy hét alatt háromszor törtek be a házakba, amióta a polgárőrség működik, nem volt ilyen.

„Ez nem önbíráskodásról szól, hanem arról, hogy figyeljünk oda egymásra, és merem állítani, hogy amióta a polgárőr egyesület működik, nagyobb a közbiztonság” – jelentette ki a Maszolnak az alelnök.

Godra Attila, az alelnök 19 éves fia együtt érez a falu lakóival, barátaival, akiket sorra hallgat ki a rendőrség a Vargyas-szurdokban történt összetűzés miatt. Mint mondja, ő igazságtalannak tartja, hogy a roma férfi – aki gázspray-jel és egy szúró eszközzel támadt a fiatalokra, majd a kutyáit rájuk uszította, megsebesítve egyiküket – nyugodtan járhat traktorával a faluban, miközben a sértettek gyakorlatilag el sem hagyhatják otthonukat, mivel nem találkozhatnak az ügy más érintettjeivel.

„Én nem voltam akkor itthon, de úgy tudom, hogy a támadó roma juhásza segítséget kért a gázspray-től nem látó fiúk telefonján, akikért néhányan kisiettek és bevitték őket a sürgősségre. Ezután több mint 150 ember gyűlt össze a faluban. Közülük néhányan kimentek a helyszínre, és így végződött az ügy rongálással és a kocsi felgyújtásával” – mesélt a részletekről a fiú.

Godra Attila hozzátette, hogy a december végi gyilkosságot követően a falubeli idősek félelemben éltek, bezárkóztak, ha nem volt muszáj, nem mentek ki az utcára, hiszen egy hónapon át nem lehetett tudni, hogy ki a tettes. Godra Venczel elmondása szerint akkoriban az utcán járó, hajnali buszra siető emberek is láthatóan rettegve pillantottak maguk mögé minden apró zajra.

 

Baj van a rendőrség hozzáállásával 

 

Elindultunk a faluban, hogy megkérdezzünk egy-két járókelőt, hogy mit gondolnak, milyen most a hangulat a faluban. Sokat elárul arról, hogy mit gondolnak az emberek erről az egészről, ahogyan egyik kapun benyitva 73 éves asszony fogadott.

„Nem mondhatok semmit, én nem vétettem senkinek” – ezzel arra utalt, hogy sorozatos rendőrségi kihallgatások folynak a faluban. „Most a cigányok az urak, régen ez nem így volt. Amikor még csak a mieink éltek itt, azoktól nem kellett félnünk. De most ezek az ide telepedettek rosszfélék, nem tisztelnek semmit” – mondta, hozzátéve, hogy a közelben történt gyilkosság után ő is rettegésben élt, és most sem szívesen hagyja el az otthonát. „A kapun sem megyek inkább ki, hogy ne lássak, ne halljak semmit.”

Az utcán összefutottunk egy harmincas éveiben járó helyi fiatalemberrel, aki megerősítette azt, amit eddig elmondtak nekünk: a polgárőrség működésének köszönhetően nőtt a közbiztonság, ami körülbelül öt évvel ezelőtt romlott meg. Ekkor nőtt fel egy olyan roma generáció, amelyet már nem a faluban született romák neveltek. Hozzátette, a falu lakói elégedetlenek a rendőrség által végzett munkával. A sorozatos lopások után ugyanis nem büntettek meg senkit.

„A rendőrség azt mondja a legtöbb embernek, hogy nem nagy a kár, nincs amiért nyomozást indítani. Olyan, mintha a rendőrség a cigányokat védené. Nem lepett meg, ami a múltkor történt, betelt az embereknél a pohár, akik csak azt szeretnék, hogy minden ember tudja, hol a helye, mindenkire vonatkozzanak a törvények” – fejtette ki a helybéli férfi.

A falu lakói egyhangúlag a kettős mércére panaszkodnak. Többen elmondták, hogy tudomásuk szerint a felgyújtott autó a forgalomba sem volt bejegyezve, tulajdonosának pedig nincs is jogosítványa, mégis bátran vezethet a faluban, ellenben a szekereseket súlyos összegekkel bírságolják, ha nincs náluk személyi igazolvány. Arra is utaltak, hogy a rendőrség részéről egyfajta féltékenység figyelhető meg: nem nézik jó szemmel, hogy a polgárőrség tevékenysége óta nőtt a közbiztonság, és valójában nem a rendőrségnek köszönhető, hogy ma már nem kell a lakosoknak annyira félniük. Az is árulkodó, hogy a decemberi gyilkosság tettese után kutatva rátaláltak két börtön elől bujdosó bűnözőre – egyiküket gyilkosság, másikukat nemi erőszak miatt ítélték el –, akik a falubeliek elmondása szerint 7 éve éltek a faluban. A faluközösség ismerte őket látásból, a rendőrök is tudtak róluk, mégis csak ilyen hosszú idő után leplezték le őket. Számos betörés, lopás esetében is erős gyanú él bizonyos roma személyek ellen, mégsem igyekeznek a kihallgatásukkal.

A polgármester elzárkózott a rendőrség tevékenységének minősítése elől, de azt elárulta, hogy egy új rendőr kihelyezésével javulni látszik a helyzet."

Címkék: Publicisztika
http://badog.blogstar.hu/./pages/badog/contents/blog/39013/pics/14967339657868949_800x600.jpg
Publicisztika
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Ezeket a cikkeket olvastad már?