LOVAS PISTA CIKKE A MAGYAR IDŐKBŐL

Fontossága miatt itt is ismertetjük István barátom írását. Azért is, mert így válik érthetővé, vajon az amerikai külügy miért intéz dörgedelmes figyelmeztetéseket a magyar kormánynak a CEU ügyében.

Miért? Azért, mert az amerikai külügyben még mindig a régi gárda szolgál, ott (is) még Soros az úr.

Remélhetőleg ez záros határidőn belül megváltozik.

Miképpen azt is leszögezhetjük, hogy szintén záros határidőn belül utcára fogunk mi is vonulni, mindannak védelmében, ami nekünk fontos és szent. És dühösek leszünk. Úgyhogy egy darabig még őrjönghettek az utcákon, megpróbálhatjátok feldúlni a Parlamentet, a minisztériumokat, a Fidesz székházat, a köztársasági elnöki hivatalt, neki mehettek a rendőröknek, megtámadhatjátok az újságírókat – még egy darabig.

Aztán majd nem.

Aztán majd megtapasztaljátok, milyen érzés üldözöttnek és fenyegetettnek lenni. Mondom: már mi is nagyon dühösek vagyunk. Világos?

 

MIÉRT SZERETI A „TRUMP”-KÜLÜGYMINISZTÉRIUM MÉG MINDIG GEORGE SOROST?

THE NEW YORK POST

Lovas István 

A New York-i bulvárlap, a The New York Post így kezdi cikkét: „A Trump-kormány sikertelensége, hogy ez idáig saját embereivel töltse fel a végrehajtó ágat, konzervatív politikai platformjának okoz kárt és meghiúsítja a szavazói akaratát.”

A cikk azzal folytatódik, hogy ennek egyik szomorú leckéjét kellett megtanulnia annak a hat republikánus szenátornak, akik megkérték Rex Tillerson külügyminisztert, hogy vizsgálja meg, vajon az amerikai külföldi segélyt nem arra használják-e fel, hogy világszerte „haladó programokat” támogatnak. A szenátorok nem Tillersontól vagy környezetéből kaptak választ, hanem a jogi osztály középszintű beosztottjától, Joseph E. Macmanustól.

„Lényegében azt üzente a szenátoroknak, hogy kopjanak le”, osztja meg a lap értesülését olvasóival. Mike Lee, Bill Cassidy, Ted Cruz, Jim Inhoffe, David Purdue és Thom Tillis szenátorok március közepén írtak Tillerson külügyminiszternek, hogy vizsgálja meg, vajon a külügyminisztérium és az USAID (US Agency for International Development – Amerikai Nemzetközi Fejlesztési Ügynökség) nem használt-e fel adófizetői pénzt azért, hogy számos olyan „progresszív” ügyet támogasson, ahol semmiféle nemzetbiztonsági érdek nem fedezhető fel. Azt is kérték tőle, vizsgálja meg, „miként működött együtt az USAID George Soros milliárdossal a progresszív platform elősegítésére és arra, hogy felturbózzák a politikai baloldalt”.

Ennek példájaként a szenátorok megemlítették, hogy egy ilyen csoport olyan reformokat erőltetett Albániában, amelyekről az ország egyes vezetői úgy gondolják, azok „végső célja az, hogy a miniszterelnök és balközép kormánya teljes mértékben a keze közé kaparintsa az igazságügyi hatalmi ágat”. Macmanus azonban még nem is igazolta vissza a vizsgálatkérést. Válasza csupán az USAID szélsőséges méltatására szorítkozott olyan mondatokkal, mint „a külügyminisztérium külföldi segélyprogramjait szigorú alapossággal tervezik, valósítják meg és kísérik figyelemmel azért, hogy azok az alapvető amerikai értékeken alapuljanak”.

A végén azért a rend kedvéért odabiggyesztették, hogy „folyamatosan figyelemmel kísérjük az amerikai külpolitikai segélyprogramot, beleértve a demokrácia, az emberi jogok és a kormányzati segítségprogramok ügyét annak biztosítására, hogy a forrásokat hatékonyan használják összhangban az amerikai nemzeti érdekekkel és a kormány prioritásaival.

Majd jön a zárómondat: „Reméljük, hogy ez az információ segít”. Ez a levélváltás nem egy szenátorban azt a meggyőződést ültette el, hogy a külügyminisztériumban és más minisztériumokban a politikai jelöltek igen kevés száma következtében hivatásos bürokraták működtetik a kormányt.

Igazuk van, áll a cikkben: a végrehajtó ágazatban a szenátusi megerősítést kívánó 553 kulcsfontosságú pozíció közül eddig csak 22-ben történt megerősítés. És nem csak a szenátus késlekedik. 44 kinevezés vár megerősítésre és 488 kinevezés vár megtételre (magára a kinevezésre).

A cikk ezután rátér Soros Nyílt Társadalom Alapítványára és szervezeti hálózatára, amely egyebek között a prostitúció, a kábítószer kereskedelem és az abortusz legalizálását akarja. Soros azonban mindenek fölött a nemzetállamok cselekvési képességét akarja korlátozni, ami a kárhozat tárgya Trumpnak és környezetének. A szenátorok arra is figyelmeztettek, hogy az USAID és Soros tevékenységei aláaknázhatják az olyan nemzetközi kapcsolatok kiépítését, amelyek Amerika javát szolgálják.

Címkék: Publicisztika
Publicisztika
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Ezeket a cikkeket olvastad már?