HÍREK 159.

Évről évre több magyart vesznek fel a legjobb brit egyetemek 

785 magyar hallgató tanult brit topegyetemen 2015-ben, a jelentkezők 17,3 százalékát vették fel a legjobb intézmények. Oxfordba és Cambridge-be regionális összevetésben a legmagasabb arányban a magyar diákok jutnak be – derül ki a Milestone Intézet felméréséből. 

évre nő a legjobb brit egyetemeken tanuló magyar hallgatók száma, halljuk folyton, a Milestone Intézet most utánajárt a konkrét számoknak. Azt vizsgálták, a régió (Ausztria, Csehország, Lengyelország, Magyarország, Románia, Szlovákia) fiataljai közül

pontosan hányan tanulnak top brit egyetemen, és milyen eredményességgel jelentkeznek.

Az egyetemeket hat rangsor top 50 intézményének közös metszete alapján válogatták be a felmérésbe.

Oxfordi Egyetem

2015-ben 785 magyar hallgató tanult a brit topegyetemeken – a legtöbben a University College London (95) és az Aberdeen (75) hallgatói. Oxfordban és Cambridge-ben összesen 60 magyar tanul.

A régióban a diákok összlétszámát tekintve Románia (2137) és Lengyelország (1958) előzi meg Magyarországot.

A magyar jelentkezések száma – az összes vizsgált országhoz hasonlóan – évről évre növekszik. Míg 2012-ben 1595 jelentkezést nyújtottak be Magyarországról, addig 2014-ben már 2333-at. (2015-ről nem minden egyetem tudott pontos bontást adni, ezért a 2014-es az utolsó biztos szám.) A jelentkezések számának növekedésével nő a felvételt nyerők száma is, mivel a sikerráta is évről évre jobb.

2013-ban a magyar jelentkezők 14,4 százalékát vették fel, 2014-ben ez a szám már 16, 2015-ben 17,3 volt.

Az elmúlt évek sikerráta-átlagát összehasonlítva a régió országaiban mindenhol 13-17 százalék közötti értéket kaptak. Magyarország azzal tűnik ki a mezőnyből, hogy

Oxfordba és Cambridge-be a magyarok jutnak be a legjobb arányban.

Magyarországon kívül pedig egyedül Romániára igaz a vizsgált régió közül, hogy az oxbridge-i (oxfordi és cambridge-i) sikerráta magasabb, mint az összes topegyetemre vonatkozó.

A felmérés arra is kitér, hogy 2015-ben az Oxfordba és Cambridge-be felvett diákok 69 százaléka a Milestone Intézet diákja volt. (2013-ban 39, 2014-ben 43 százalék volt ez az arány.) „Ők azok, akik tíz, húsz év múlva vezetők, nemzetközileg is kiemelkedők lesznek saját területükön: a gazdaságban, a politikában, a művészetben, a tudományokban. Úgy gondoljuk, ezeket a diákokat támogatni kellene: erősíteni bennük a tudatot, hogy kulcsfontosságú szerep várhat rájuk abban, hogy nemzetközileg is sikeressé, versenyképessé tegyék Magyarországot, mivel a globális versenyben edződnek” – fogalmaz a felmérés értékelése.

A Milestone négyéves oktatási programjában (mely külföldi egyetemekre készíti fel a résztevőket) 60 gimnáziumba járó 300 középiskolás vesz részt, az intézetnek 400 öregdiákja tanul külföldi topegyetemeken. Az intézet az általános iskola nyolcadik évfolyamától a végzős középiskolásokig kínál különböző programokat. Az első évben öt diákkal foglalkoztak, a másodikban hússzal, mostanra stabilan háromszáz diák jár hozzájuk. Bekerülni felvételivel lehet (március végéig zajlik a mostani felvételi időszak, az új tanév májusban kezdődik), a legnagyobb túljelentkezés a legidősebbeknél, azaz 17 éveseknél van – a legnépszerűbb külföldi egyetemre felkészítő képzések működéséről (köztük a Milestone-éról) korábban írtunk részletesen.” (Index) 

Teljesen értetlenül állok e remek hír fölött.

Akkor most romokban hever a magyar közoktatás, vagy nem hever romokban? Ha egyszer 2012. óta folyamatosan nő a legjobb angliai egyetemekre bejutó magyar diákok száma, és ha mi vagyunk a közép-kelet-európai régióban a legjobbak ezen a téren, akkor kik azok, akik a romokban heverő közoktatásból bekerülnek Oxfordba? Ráadásul évről-évre egyre többen?

Valaki segítsen feloldani ezt a kínzó ellentmondást!

Címkék: Publicisztika
http://badog.blogstar.hu/./pages/badog/contents/blog/24949/pics/14551952807165628_800x600.jpg
Publicisztika
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Ezeket a cikkeket olvastad már?