EURÓPA KÁVÉZÓ

Európa Kávézó barátunk okosakat szokott írni. Most is így cselekedett, amikor szóvá tette a „nagy” hírt:

„Csendes kis hírecske a pengés kerítést építő pengés focista napi hőzöngései között. Soha nem látott magasságba szökött az államadósság. Pedig 2010-ben a régi-új miniszterelnök harcot hirdetett ellene. És a 3000 milliárdos magánnyugdíj megtakarítás is odaveszett már.”

Erről a hírről van szó.

És akkor a lehető leghiggadtabban, szegény hülye Európa Kávézó kedvéért. Meg a többi, hozzá hasonló hülye kedvéért:

Nem az a lényeg, hogy mennyi az államadósság, hanem az, hogy annak mekkorák a terhei! S hogy az államadósság nagysága miképpen viszonyul a GDP-hez. Csak ez a két mutató számít. Ugyanis az államadósság „puszta számként” még jó darabig nőni fog.

Ám a magyar államadósság lényegét tekintve 2010 óta folyamatosan csökken, terhei pedig még látványosabban csökkennek. Lássuk a GKI háttér-elemzésében leírtakat:

„Az ország közpénzügyi helyzetének megítélésében kitüntetett szerepe van az úgynevezett maastrichti államadósság alakulásának.  Ez az adat az államháztartás (a központi kormányzat és az önkormányzatok egymás között konszolidált) bruttó adósságát mutatja. Ennek az adósságnak a GDP-hez viszonyított értékét tekintik az egyik kulcsfontosságú egyensúlyi mutatónak az EU intézményei és a piaci elemzők egyaránt. (Az euró csatlakozás egyik feltétele is erre a mutatóra vonatkozik, miszerint  az államadósságnak a GDP 60% alatt kell lennie, illetve a kisegítő szabály alapján magasabb érték esetén  folyamatos csökkenést kell bizonyítani.)

A rendszerváltástól kezdve négy szakaszt különböztethetünk meg a GDP-arányos államadósság alakulásában.

Az első szakaszban 1989 végétől 1994 végéig (egy átmeneti 1990-es javulás után) emelkedő tendencia érvényesült: 1993 végén az adósság 90,7%-on tetőzött, de még 1994 végén is 89,4% volt.

A második szakaszban 1994 vége és 2001 vége között nagymértékű csökkenés ment végbe, 2001 végére 52%-ra esett az adósság mértéke.

A harmadik szakaszban 2001 vége és 2007 vége között folyamatos emelkedés történt, 2007 végén 65,9% lett a mutató értéke.

A negyedik szakaszban 2007 végétől 2010 végéig (három év alatt) gyors emelkedés ment végbe és tavaly  80,1%-on zárt az adósság aránya.”

Ez tehát a GKI beszámolója az államadósság GDP arányos mértékéről a rendszerváltástól 2010-ig. Amúgy az a 2010-es adat végül 81,3%-on tetőzött.

Ezt sikerült mára 75% alá letornászni. De hogy ne én beszéljek mindig, idézzük a HVG beszámolóját az IMF Magyarországra vonatkozó előrejelzéséről. A dátum 2015 május:

„Reálértéken számolva az őszi jelentésben szereplő 2,3 százalék helyett idén 2,7 százalékos gazdasági növekedést vár az IMF, jövőre pedig 2,3 százalékos bővüléssel számol. A magyarországi export 6,2 százalékkal nőhet 2015-ben, korábban még 5,3 százalékos növekedést vártak. A Valutaalap becslése szerint a lakossági fogyasztás 2,6 százalékkal bővül ebben az évben, gyorsabban, mint az őszi előrejelzésben szereplő 1,5 százalék.

A belföldi keresletnél lassabb növekedés várható. Jelenleg 1,1 százalékos növekedést vár az IMF a korábbi 2,5 százalékos becslés helyett. 2015-ben az átlagos infláció 0 százalékos lehet, az ősszel jelzett 2,3 százalék helyett. A GDP-arányos folyó fizetési mérleg többlete 2015-ben 4,8 százalékos lesz, nagyobb az októberben várt 2 százaléknál.

A GDP-arányos államadósság mértéke idén 75,5 százalékon állhat, ez kevesebb az előző jelentésben szereplő 79,2 százaléknál.

2016-ra vonatkozóan az IMF 2,3 százalékos gazdasági növekedést, a belföldi kereslet 2 százalékos bővülését, 5,5 százalékos exportnövekedést, a lakossági fogyasztás 2,6 százalékos növekedését, 2,3 százalékos átlagos inflációt, 4,1 százalékos folyó fizetési többletet, 90,2 százalékos külső adósságot, 2,5 százalékos költségvetési hiányt és 74,7 százalékos államadósságot vár.”

Tehát jövőre ismét egy százalékkal csökken majd a GDP arányos államadósság, és ez az IMF becslése, tehát a valóságban jobb eredményünk lesz. Mindez nulla (0!!!) százalékos infláció és folyó fizetési többlet mellett!

És akkor vessünk egy pillantást az adósság terheire is. Magyarul, nézzük meg azt a bizonyos kockázati felárat. Ez ugyan teljesen manipulatív mutató, sokkal inkább tekinthető politikai és gazdasági bunkósbotnak, mintsem hiteles adatnak, mégis kikerülhetetlen a gazdasági helyzet és az államadósság vizsgálatánál.

Nos, a magyar CDS felár a 2012-es csúcsnak számító 700 bázispontról már tavaly őszre 165 bázispontra csökkent, és a helyzet azóta még tovább javult.

Tegyük ehhez mindjárt hozzá, hogy a jegybanki alapkamat mindeközben 1,5 %. Tudják mennyi volt 2009-ben? 2009 januárjában például 9,5%. De 2004 májusában 12,25%, 2004 augusztusban 11%, 2008 októberben pedig 11,5%. És 2010-ig soha, egyetlen alkalommal sem ment 6% alá.

És akkor befejezésül álljon itt a Fitch előrejelzése a HVG tolmácsolásában:

„A Fitch alapeseti előrejelzése szerint a magyar adósságráta középtávon – az alacsony államháztartási deficitek és a gyorsuló gazdasági növekedés miatt – folyamatos csökkenésnek indul, de az évtized végén is még várhatóan 70 százalék felett lesz. A Fitch Ratings szerint ugyanakkor a közadósság-rátán belül a devizaalapú kötelezettségek aránya – amely jelenleg 41 százalék - szintén csökkenni fog, mérsékelve a magyar gazdaság árfolyam-sebezhetőségét. A hitelminősítő szerint a magyar gazdaság átlagos növekedési üteme továbbra is elmarad a „BB/BBB” besorolású szuverén adósokétól, a növekedés mindazonáltal gyorsul és a munkanélküliségi ráta is meredeken csökkent tavaly és az idei év elején. E folyamatokat figyelembe véve a Fitch Ratings 2,7 százalékra javította a magyar gazdaság idei növekedésére adott prognózisát az eddigi 1,8 százalékról.”

No, Európa Kávézó fiam, hülye vagy, bunkó vagy, gonosz vagy, aljas vagy, nem értesz semmit az egészből. Leülhetsz, egyest kapsz. Legközelebb fel is pofozlak, vagy elverlek nádpálcával. És a következő fogadó órámra küldd be az apádat!

Címkék: Publicisztika
Publicisztika
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Ezeket a cikkeket olvastad már?