ÉLJEN A SZABADSÁG!

„Ha Magyarországra jössz, állj meg ennél a plakátnál és várd meg, amíg valaki tépkedni kezdi. Ő szívesen megosztja veled sörét, kéróját, nőjét. Próbáld ki. Szólítsd meg.”

Ismeretlen népművész alkotása a fenti szöveg, szívesen viszontlátnám az utcán is, valódi óriásplakáton.

De ez nem lényeges.

Sokkal lényegesebb, hogy tényleg kellene egy olyan ország, ami a liberálisok vágyai szerint van berendezve.

Abban az országban határtalan szabadság lenne.

Az iskolákban megszűnnének a tanórák, a leckék, a számonkérés, a fegyelem, nem lenne felelés és dolgozat, és nem lennének kötelező olvasmányok. A diákok az interneten lóghatnának egész nap, és 14 éves koruktól füves cigit is szívhatnának, szabadon. (Ezt a rendelkezést hamar megtámadná egy társaság, amely az „egymillióan a tizennégy év alattiak szabad füvezéséért” facebook csoportba tömörülne, és meg is nyernék a nemes harcot.)

Egyetlen kötelező tantárgyat oktatnának: a holocaust történetét. Ebből szigorú számonkérés is lenne. Csak a jelesre vizsgázók mehetnének egyetemre vagy főiskolára, ahol ismét lenne belőle egy minimum kétszer féléves kurzus, magasabb szinten.

A felsőoktatásban más szűrő nem lenne. Mindenki beiratkozhatna, ahová csak akar. Média szakra, nemzetközi tanulmányok szakra állami ösztöndíjat adnának.

Abban az országban mindenki szabadon szívhatna és szúrhatna.

Abban az országban mindenki kapna alanyi jogon egy havi fizut, és azért az égvilágon semmit sem kéne csinálnia. Adózni viszont csak azoknak kellene, de nagyon sokat, akik ennek ellenére mégis csinálnak valamit. (Ez a valami a „munka” fogalommal lenne körülírható, de abban a szabad országban ezt a fogalmat lassan elfelejtenék.)

A korszerűtlen lakosok elavult „munkatevékenysége” nyomán befolyt adóból tűcsere programokat finanszíroznának.

A hajléktalanokat direkte beköltöztetnék a belvárosba, a budai várba, ahol úgy élhetnének, ahogy akarnak.

Az egészségügyet átalakítanák fizetőssé. Az adókból egyetlen beavatkozást tennének ingyenessé: az átalakító műtéteket. Vagyis ha egy nő férfivé, egy férfi nővé akarná átoperáltatni magát. Az ingyen lenne.

A férfi-nő házasságot megadóztatnák, aki templomba házasodna, azt pláne. Kivételt képezne az egynemű párok házassága, az adómentes lenne, amennyiben templomban tartanák, úgy arra köteleznék az adott egyházat, hogy fizesse ki az egynemű pár lagziját és minden felmerülő költségét. (Ez persze nem lenne tartható sokáig, ugyanis a templomokat viszonylag hamar bezárnák, az egyházakat pedig –érdeklődés hiányában- egyszerűen megszüntetnék. Ez alól csak a Hit Gyülekezete, a szcientológusok és az izraeliták kapnának felmentést.

Abban az országban az állam kétféle tevékenységet folytatna: kölcsönöket venne fel az IMF-től, és bárkitől, aki felajánlaná. A felvett kölcsönökből fél évig, egy évig béremeléseket fizetnének, meg 13 havi nyugdíjat, aztán fél- egy év elteltével közölnék a lakossággal, hogy megint hedonista módon éltek, túlterjeszkedtek a lehetőségeken, és ideje a megszorításoknak.

Az állam másik tevékenysége az lenne, hogy kíméletlen harcot folytatna a nácizmus és a fasizmus ellen. Kicsi problémát okozna, hogy abban az országban hamar egymás között maradnának, így erős hiány kezdene mutatkozni „nácikból”. Ezt azonban áthidalnák. Az egymillióan a nácik ellen facebook csoport minden hétre szállítana nácikat.

A magyar irodalom és a magyar történelem oktatását lassan elsorvasztanák. Mert korszerűtlen.

Azokat, akik korszerűtlenül ragaszkodnak a helyesíráshoz, „nyelvtannácinak” minősítik, és megbüntetik.

A Meleg Büszkeség Napját előbb havonta, majd hetente megtartanák. (Aki lelkesedni rest, azt gyűlölik, akár a pestisest.)

A határokat megnyitnák. Azonnal és feltétel nélkül. Minden menekülő, bevándorló otthont kapna. Ha az otthonok elfogynak, a menekülőket és bevándorlókat beköltöztetnék a „nyelvtannácik” lakásaiba. A befolyó adókból nekik juttatnának fizetést, ellátást. A nyelvet nem kellene megtanulniuk, törvényeinket nem kellene tiszteletben tartaniuk, kultúránkat pedig pláne nem. A bezárt keresztény templomokat ismét megnyitnák és átalakítanák mecsetekké.

Tényleg kéne egy ilyen ország.

Nekik. De csak nekik. Most olvasom, hogy a Pitcairn-szigeteken 48 ember lakik. Nincs közöttük egy homár sem, de tegnapelőtt engedélyezték a melegek házasodását.

Na, ez a Pitcairn-szigetek ideális helynek tűnik. Oda kell vinni őket. Indulhat a kísérlet. Éljen a szabadság!

Címkék: Publicisztika
Publicisztika
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Ezeket a cikkeket olvastad már?