SZECESSZIÓ

Harangozó Tamás szocialista képviselő bejelentette a parlamentben, hogy kivonulnak az ülésteremből és nem vesznek részt a vitában, mert a kormánypártoknak nincs is stratégiájuk a menekült problémára, ráadásul már most is rendben van minden, mert léteznek a megfelelő jogi keretek az ügy kezelésére.

1.: Nem, nem léteznek. Nem is létezhetnek, mivel ilyen menekültáradatra soha, senki nem volt eleddig felkészülve minálunk.

2.: A kormánypártoknak kell legyen stratégiájuk, hiszen éppen ezt a stratégiát vitatják meg éppen a parlamentben, és éppen ehhez vártak ötleteket, kritikákat, segítséget – bármit, ami egy képviselőtől kitelik.

Harangozó Tamástól és a frakciójától éppen ennyi telt. Illetve még annyi, hogy „kellemes őrjöngést kívánt” az ülésteremben maradóknak.

Tényleg nagy szerencse, hogy létezik ez a Harangozó Tamás. Még nem tudjuk ugyan, hogyha egy Harangozó Tamás (ami sajnos ritkaság) felfalja önmagát, marad-e utána egy harangozótamásnyi űr, de sejtjük, hogy nem. Még annyi sem. S ha mégis, hát akkor pont annyi.

De ettől az űrtől eltekintve, koncentráljunk a fő kérdésre:

Vajon mikor jön el az a rég várt pillanat, amikor a szocialisták, élükön a még pontosan nem tudni mekkora űrt hagyó Harangozó Tamással komolyan veszik végre a szecessziót, és kivonulnak az országból? Sőt, az egész életünkből…

Erre a pillanatra várunk úgy 1919 óta. Végtelen türelemmel.

Az nem lehet, hogy a türelem rózsa helyett egy Harangozó Tamást teremjen.

Címkék: Publicisztika
Publicisztika
Feliratkozás blogértesítőre

Ha mindennap szeretnél értesülni a legfrissebb bejegyzésekről, akkor iratkozz fel a blogértesítőre.

Feliratkozom

Ezeket a cikkeket olvastad már?