Publicisztikák

Tovább

Útileírások

Tovább
2017.03.24.

Címkék: Publicisztika
2017.03.24.

Hmm...érdekes...

Nyílt levél Ditkéhez és Tibi Palihoz      Sydney, 2017. március 19. 

Kedves Ditke és Tibi Pali!

Érdekes meglepetés volt ma Sydneyben (Glendening) Délvidéki Magyar Szövetség Házában megrendezett Március 15. Ünnepi megemlékezésen Ditke nevét látni az utolsó percben módosított programban.

Hmm...gondoltam, Ditke...csak így egyszerűen...

Kissé píronkodtam, hogy nem tudom, ki „Ditke”, aki igazi FÉRFI ÁRIA előadására vállalkozik a halhatatlan Simándy József után. (Bánk áriája)

A szomszéd teremben a tiszta forrásból merített székely mesemondó, Csernik Pál Szende szereplése kezdődőtt.

Döntenem kellett: Ditke vagy Szende.... s bár űzött a kíváncsiság a Hazám, hazám meghallgatására Ditke előadásában, mégis Szendét választottam.

Hazafelé az autóban állt össze a kép. Március 12-én a Sydney Operaház elé vártak magyarokat az  Európai Alternatív Párt helyi szervezői, Tibi Pali és Ditke vezetésével. A cél nem békés megemlékezés volt, március idusán.

A cél –(egyébként a politikai megmozdulás érdeklődés hiányában SIKERTELEN volt)- az lett volna, hogy a külföldön dolgozó magyarok nevében (a mi nevünkben!!!) megüzenjék Orbán Viktor kormányának , hogy  „elég volt!!!!”

Mi volt elég, kedves Ditke és Tibi Pali? Talán az, hogy az itt élő magyarok többsége végre, sok évi gyötrelem után igazán haza talált? Mi volt elég? Talán az, hogy Orbán Viktor kormánya kulturális programok szervezésében segíti a diaszpórában élő honfitársait? A Körösi Csoma Sándor Program, a Mikes Program, a Petőfi Program a Rákóczi Program, a Balassi Intézet ösztöndíjai, hogy csupán néhányat említsek az Orbán Viktor által irányított kormány támogatásai közül, óriási erővel szolgálják a magyarság fennmaradását szerte a világban!

Nos, Kedves Ditke és Tibi Pali, azt gondolom sokunk, nagyon sokunk nevében mondhatom, ÖRÜLÜNK, hogy eljöttek a mai megemlékezésre! (a szerepléstől ugyan eltekinthetett volna Ditke, ezt a teremben tartózkodott, zeneileg képzett barátaimtól hallottam)

Nagyon jó, hogy pártszervezői feladataikat látszatra bár, de félretették erre a vasárnap délutánra.

Láthatták, tapasztalhatták, hogy a sydney-i magyar ifjúság méltósággal ünnepel! Tanáraink a magyar iskolában hűséggel elkötelezettséggel tanítják a Sydneyben dolgozó magyar családok gyermekeit, ápolják nemzetünk nyelvét! A múlt esztendőben magyar nyelvi érettségit tett ifjú magyar leány ünnepi beszéde, hitvallása bizonyítéka az itt élő magyarság nemzeti önazonosságát hangsúlyozó magatartásának.

Boldogok vagyunk, hogy tanúi lehettek és hallhatták, hogy a nehéz munkában megfáradt idős asszonyok őszinte szeretettel tolmácsolják a Délvidék féltve megőrzött dalait és verseit, amelyekkel évről évre tisztelegnek Március 15. előtt.

Kérjük, ne nehezteljenek ránk, amiért nem mentünk és nem megyünk nemzetgyalázó politikai megmozdulásaikra! Nézzék el nekünk, hogy nem fröcskölünk vissza ízléstelen, magyar nyelvünket megalázó kifejezésekkel, amikor Facebook oldalukon a rég letünt kádári idők „visszasiralmait” látjuk.

Jöjjenek hozzánk bátran, tanuljonak tőlünk, gyermekeinktől EMBERSÉGET, HITET, ŐSZINTE TISZTELETET, s egy cseppnyi HAZASZERETETET!

Azonban... amennyiben pártszervezői feladatok bújnak meg látogatásaik mögött, ne pazarolják idejüket ránk!

Megvagyunk, és megleszünk Isten segedelmével Ditke áriái nélkül is!

Csak tiszta forrásból, tiszta lélekkel!

Áldást békességet!

Kicsi Gáborné, Csák Csilla

Magyarország polgára

 

 

 

Címkék: Publicisztika
2017.03.22.

Ákos barátom munkája. Hogy minden világos legyen...

Címkék: Publicisztika
2017.03.17.

Címkék: Publicisztika
2017.03.16.

„Kommunista – feminista spanyol szélsőbaloldali támadók megrongálták a madridi 1956-os emlékművet

Spanyol szélsőbaloldali támadók megrongálták a 2016-ban felavatott madridi 1956-os emlékművet. A marxista-feminista szervezet spanyolul magára vállalja a támadás, történelemhamisítással vádolja a magyarokat és kapitalista hazugságnak nevezi az 1956 utáni megtorlást.” (nemzeti.net

Túl sokat nem töprengenék, hogy ezekkel mit kéne csinálni…

Címkék: Publicisztika
2017.03.16.

Tényleg, most ahogy így nézem a fenti címet, még egy csavar van benne. Mármint a Magyar Nemzet miatt, mert az lehet a magyar nemzet is, és úgy is jó.

De most a Magyar Nemzetről van szó, Simi bá’ „új” lapjáról, ahol megjelent ez a hír: 

„Palesztin kislány nyerte Kocsis Mátéék rajzpályázatát

 „Egy palesztin ügyfelünk lánya, Hazim Ismail Hadil lett a „Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc hősei” című önkormányzati rajzpályázat egyik győztese Józsefvárosban” – írja Facebook-oldalán a Menedék civil szervezet. A rajz a Teleki téren élőben is megtekinthető, a hírt a Hvg.hu szúrta ki.

Józsefváros polgármestere egyébként a fideszes Kocsis Máté, aki a Fidesz népszavazást megelőző országjárásának csömöri állomásán, szeptemberben arról beszélt, miért veszélyes a „példátlan migrációs hullám”, amelynek „utánpótlása korlátlan”. Beszéde végén még azt is közölte, nehogy valaki azt higgye, hogy a migránsoknak a kormány a határ mellett épít majd egy szeparált tábort, egy várost.” 

Na most, ugye, itt arról van szó, az volna a sugalmazás a Magyar Nemzet részéről, hogy lám-lám, nincs itt semmi baj a migránsokkal, akik már nem is migránsok, hanem menekültek, mert miközben a szarvas-patás Kocsis Máté (no és persze a szarvas-patás kormány meg a miniszterelnök!) itt feleslegesen fenyegetőzik ezekkel a migránsokkal, addig Józsefvárosban palesztin kislányok nyerik az 1848 tiszteletére rendezett rajzversenyt.

Látják, remélem, micsoda antagonisztikus ellentét feszül itten kérem szépen, akkora, hogy fel is lehet rá akasztani még szegény Pető Sándor komplett emlékezetét is, akkora ez az ellentét, hogy ott függ rajta nem csak Pető Sándor emlékezete, hanem egy nagy csomó libsi-bolsi újságíró is, akik mind a Simi bá’ „új” lapjánál leltek menedéket.

Amúgy pedig, tényleg, teljesen felesleges itt aggódni meg aggodalmaskodni! Évek óta palesztin kislányok igyekeznek átjutni Magyarország déli határán, kezükben élesített 2B-s ceruzákkal, rotringokkal és postairónokkal, ők akarják elözönölni szeretett hazánkat és az Uniót. Szó nincs itt radikális meg nem radikális, csak éppen semmilyen alkalmazkodásra és beilleszkedésre nem képes, azt amúgy el is utasító, teljesen más, az európai kultúrával összeegyeztethetetlen kultúrájú, mohamedán, amúgy 95%-ban iraki, afgán, pakisztáni, szír, továbbá észak- és fekete-afrikai migránsról, közöttük megbújó, eleve kiirtandó terroristáról, ugyan kérem, tele a határ meg a balkáni útvonal meg a Földközi-tenger palesztin kislányokkal, csak a rohadt magyar rendőrök az arcukba térdelnek, még szerencse, hogy néhány mégis bejut az országba, és azonnal rajzolni kezd egy Petőfi Sándort meg egy Gábor Áron rézágyúját.

Bazmeg, most komolyan, nem sül le a bőr a pofátokról, DHG?

Címkék: Publicisztika
2017.03.16.

Címkék: Publicisztika
2017.03.16.

Nem, nem írok elé semmit sem. Bocsássanak meg ezért, de alább egy remekmű következik. Benne van minden, amit erről tudni érdemes. Aki ennél is többet akar tudni, az még szerezze meg Majtényi gyújtó hangú beszédét és hallgassa meg. Olyan jót már rég hallottak!

Szóval következik a 444 beszámolója az összellenzéki, forradalmi, rendszer- és kormányváltó tömegtüntetésről, mely megrengette Orbánt és rendszerét, többek között e sorok íróját is.

Betűhíven (ahogy Uj Péter elhelyezte az örökkévalóságban): 

„Majtényi még bízik a csodában

Visszafogott forradalmi hevület jellemezte az Elnököt a köztársaságnak csoport szerda délutáni demonstrációját.

A Séta az új köztársaságért az Operától indult, és elsöprő erejű Majtényi-beszédben végződött az Alkotmány utcában.

Kábé háromezren voltak. Talán háromezerötszázan is.

Ez volt a baloldali ellenzéki erők közös március 15-i megmozdulása, ezt kell szeretni.

A rendezvény sztárfellépője, Majtényi László szerint nem kell kétségbeesni, vannak még csodák.

Délután három óra tájban már irtózatos, végeláthatatlan tömeg, majdnem kétezer ember gyülekezett az Andrássy út Opera előtti részén, illetve a két oldalán, mivel a forgalmat nem állították meg. A Majtényi Lászlót államelnöknek jelölő ellenzéki csoport, az Elnököt a köztársaságnak! első igazi demonstrációján valamennyi baloldali parlamenti ellenzéki párt képviseltette magát valamilyen formában.

A vonuló tömeg tömegben vonult. Elöl kalapban Majtényi, balján Závada Pál író, mellette a sarokban Gulyás Balázs a netadó elleni tüntetések szervezője.

Az Opera épülete előtt a szociszimpatizánsok vertek „tanyát”, a Balettintézet előtt a DK táborozott, a Louis Vuitton-bolt elé a Szolidaritás emberei csoportosultak, a Callas előtt pedig az icike-picike Liberálisok. Apatikusan lengették pártzászlóikat. Sokan nem értették, miért nincs lezárva az Andrássy, miért kell az út két oldalán, mintegy felszalámizva avagy megosztva várakozniuk.

Az Orbán-dikaktúra azonban rövidesen engedett a demokratikus nyomásnak, lezárták az Andrássyt, és a tömeg megindulhatott egy zenélő teherautó mögött a Nagymező utcán át a Kossuth tér felé. A könnyűzenei fékek és ellensúlyok között a Quimby (hatalmas fel a bátor választásért!), Michael Jackson (!!), Michael Flatley (!!!), Tom Jones (!!!!) és az Illés örökzöld felvételeit fedezte föl denevérfülű tudósítónk, Sarkadi Zsolt. 

Az ellenzéki megmozdulások egyik legjellegzetes arca: Molnár Péter volt Szdsz-képviselő, slammer. 

A menet elején maga Majtényi haladt, mellette Molnár Gyula, a szocialisták flémbojáns elnöke és az örökifjú Fodor Gábor. Az Alkotmány utca végéig már háromezer-háromezerötszáz fősre duzzadt az elégedetlen tömeg. Itt állt a színpad az Elnököt a köztársaságnak! logójával (?), a korona nélküli Kossuth-címerrel.

Majtényi, az ellenzéki összefogás ez idő szerint egyik legdinamikusabb politikusa színpadra is pattant, és rögtön beverte a fejét egy KGB-s Orbán-ügynök által sunyin elhelyezett hangfalba. Az exelnökjelölt beszédével is bizonyította, hogy nem véletlenül lett nagyon szoros versenyben második az elnökválasztáson: Sarkadi kolléga helyszíni tapasztalata szerint a szövege annyira zavaros volt, mint a legnagyobbaké, a végén csak annyit értett belőle, hogy Majtényi szerint nem szabad kétségbeesni, mert a remény hal meg utoljára, és bármikor megtörténhet a csoda, egyszercsak leválthatóvá válik az Orbán-rendszer, és akkor le is kell váltani.

Ezzel a jövőbe mutató üzenettel térhettek haza a szép számú színpadizánsok.”

Címkék: Publicisztika
2017.03.16.

Van ez a Hadházy nevű (Homo) Erectus. Őróla annyit kell megjegyezni, hogy baráti társaságba, ismerősi körbe, saját (egykori) politikai közösségébe is egy állandóan bekapcsolt és felvételre állított hangrögzítő berendezéssel jár, hogy titokban felvegye barátai, ismerősei, (egykori) párttársai beszélgetéseit. Az ilyen (Homo) Erectust az ántivilágban még nyomorult féregnek hívták, mondjuk Jókai regényeiben is mindig akad egy ilyen féreg. De ma már nem lehet az ilyen (Homo) Erectusokat féregnek nevezni, mert ha mégis, akkor előugranak a bokrok mögül és a pincék lapos kövei alól az ilyen (Homo) Erectusok elv- és eszmetársai, és elkezdenek hisztériázni, hogy „micsoda dolog férgezni!”, meg hogy „aki féregnek nevezi embertársait, az náci!”, továbbá… szóval minden ilyesmi. A szokásos.

Viszont nagyon érdekes megfigyelni, hogy az ilyen (Homo) Erectusok viszont a legnagyobb lelki nyugalommal férgezhetik le embertársaikat és politikai ellenfeleiket, pedig azok nem is járnak bekapcsolt hangrögzítővel, hogy titokban felvegyék a többiek beszélgetéseit…

Így történt ez most is, legalábbis a beszámolók szerint: 

„Férgeknek nevezett bizonyos embereket ünnepi beszédében Hadházy Ákos, az LMP társelnöke. (…)

Hadházy Ákos, a párt társelnöke rendszerváltásról beszélt, amely szerinte szükségszerűen jár együtt a kormány leváltásával. Hadházy azt kérdezte, hogy a kormány választással vagy máshogy váltható-e le. Szerinte nem kell félni a forradalom szótól, hiszen kis forradalmak már most is történnek. Szerinte ezekből a kis forradalmakból születik a győzelem, akkor is, ha vannak megalkuvó emberek, és férgek is – mondta Hadházy.” 

Na most ilyenkor nagyon érdekes elfoglaltság megfigyelni, hogy előugranak-e a bokrok mögül és a pincék lapos kövei alól azok, akik ilyenkor elő szoktak ugrani, hogy nekiessenek a Hadházy nevű Homo Erectusnak, hogy micsoda dolog férgezni, és hogy náci!

De ilyenkor hiába figyel az ember, ilyenkor soha nem ugranak elő a Hadházyhoz hasonlatos (Homo) Erectusok, ugyanis mély meggyőződésük, hogy ők bárkit nevezhetnek féregnek, ugyanis az egy rendkívül demokratikus, európai, humánus és elfogadható férgezés. Minden egyéb esetben lásd, mint fent…

Persze ez így van más dolgokkal is. Például ha a Momentum „nagy”gyűlésére (30 érdeklődő) elmegy egy-két ember, és ott „illetlenül” viselkedik, lásd kérdez, közbeszól, sőt, Uram bocsá’! - transzparenseket is a magasba tart, akkor azonnal előugranak a Hadházy-Széll Bernadett-féle (Homo) Erectusok, meg az összes többi, hogy „provokáció!” meg „provokátorok!” meg „pártcsicskák” meg „bérborzok!”. De például abban az esetben, amikor a nemzeti ünnepen megjelenik 50-60 (de tudjátok mit? Legyen 100!) idióta baromállat, fütyülővel a pofájában, hogy a Juhász Péter nevű Erectus felszólítására szétfütyülje úgy 20 ezer ember ünnepét, az nem provokáció és nem pártcsicska, hanem a „demokrácia ünnepe” meg „sajtó- és szólásszabadság”.

Ez majd még így lesz persze egy darabig. Ugyanis ez valamiféle beidegződés vagy micsoda, mindenki elhitte, hogy ennek így kell lennie, csak azért, mert így van emberemlékezet, de legalábbis ’68 óta.

De az a helyzet, hogy ennek napjai meg vannak számlálva. Mondhatnánk azt is, a Hadházy nevű Erectus Priapulida szavait kölcsönvéve, hogy itt a forradalaom. Nem egészen olyan, mint amilyenről ő delirál, hanem egy másik. Az, amelyik véget vet ennek a réges-régi beidegződésnek. Majd megszokjátok. Csak azért, mert muszáj lesz. Kénytelenek lesztek megszokni. Mert még megszökni sem lesz hová.

Címkék: Publicisztika
2017.03.16.

Ezért a minisztériumra hivatkoznak, így: 

„A Honvédelmi Minisztérium szerint Orbán beszédén 20 ezer békés ünneplő és csak 55-60 rendzavaró volt

 „A múzeumkerti ünnepségen húszezer békés ünneplő mellett ötvenöt-hatvan rendzavaró jelent meg. A rendőrség és a szervezők összehangolt munkájának eredményeként a nemzeti ünnep méltóságát sikerült megőrizni” – írják a közleményükben. (…)”

Pedig ha olvasnák tesókáikat az indexnél, tudhatnák, hogy szerintük is „néhány tucat” demokrata alkotta a „tömeget”. A „néhány tucat” meg éppen megfelel az „ötven-hatvannak”.

Címkék: Publicisztika

Ezeket a cikkeket olvastad már?